Ried im Innkreis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ried im Innkreis
A főtér és a városháza
A főtér és a városháza
Ried im Innkreis címere
Ried im Innkreis címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Ried im Innkreis-i járás
Irányítószám 4910
Körzethívószám 07752
Forgalmi rendszám RI
Népesség
Teljes népesség
  • 11 672 fő (2016. jan. 1.)
  • 11 903 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság433 m
Terület6,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ried im Innkreis (Ausztria)
Ried im Innkreis
Ried im Innkreis
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′ 36″, k. h. 13° 29′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 36″, k. h. 13° 29′ 22″
Ried im Innkreis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ried im Innkreis témájú médiaállományokat.

Ried im Innkreis osztrák város Felső-Ausztriában, a Ried im Innkreis-i járás központja. Lakossága 2016 januárjában 11 680 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Ried im Innkreis Felső-Ausztria északnyugati részén fekszik, az ún. Inn-negyedben (Innviertel), Salzburgtól kb. 60 km-re északkeletre és Linztől 80 km-re nyugatra. Tőle délre található az Alpok lábainál fekvő Hausruck-dombvidék és a Hausrucki erdő. Neve a középfelnémet "riet" (nád) szóból származik és valószínűleg a városon átfolyó két patak, az Oberach és Breitsach mocsaras partjaira utal, amelyek az óvárostól kb. 2,5 km-re északra egyesülve a Rieder folyót alkotják.

A környező települések: délre Neuhofen im Innkreis, nyugatra Mehrnbach, északra Aurolzmünster, északkeletre Tumeltsham, keletre Hohenzell.

Története[szerkesztés]

Ried a 19. században (Ferdinand Lepié képe, 1883)

Riedet először 1145-ben említik a források: a reichersbergi apátság adománylevelében, Wernhard de Riede nevében. 1180 körül egy dokumentum riedi lakosokról ír, vagyis már nem csak erőd vagy udvarház, hanem település is létezett a helyszínen.

Egy 15. századi legenda szerint 1191-ben Bajorország hercege lovaggá ütötte a helyi molnár fiát, Dietmart és neki adományozta a Riedet. Dietmar a harmadik keresztes háborúban vett részt és Ikonium ostrománál, amikor a küzdelemben lehanyatlott a keresztesek zászlaja, saját csizmáját tűzte a lándzsája hegyébe és azt zászlóként használva győzelemre vezette a hadat. Emiatt szerepel csizma a mai város címerében is.

Dietmar családjának kihalása után 1248 körül a település és vára visszaszállt a bajor hercegre. A várost 1266-ban II. Ottokár cseh király, 1307-ben Szép Frigyes német király, 1364-ben pedig IV. Rudolf osztrák főherceg foglalt el és fosztotta ki. 1379-ben megkötötték az első riedi szerződést, amely véget vetett a bajor-osztrák határvitáknak. XVI. Henrik bajor herceg 1435-ben címert adományozott a városnak. Az ezt követő nyugalmasabb időszakban fejlődésnek indult a lenvászon termelése és kereskedelme, a takácsok céhének háza 1494-ben épült.

A reformáció idején a lakosság egy része protestánssá vált, de az ellenreformáció megindulása után, 1580-ra már ismét katolikusok. Az 1649-es pestisjárvány 236 életet követelt.

A spanyol és osztrák örökösödési háború idején ismét kiújultak a bajor-osztrák határviták. A bajor örökösödési háború után az 1779-es tescheni békével az Innviertel - és benne Ried - Ausztriához került. A napóleoni háborúk idején, 1810-től visszakerült Bajorországhoz. A második riedi szerződésben 1913. október 8-án Bajorország átállt Franciaország oldaláról a koalícióhoz. Napóleon bukásával, 1816-ban a város ismét Ausztriáé lett.

1857-ben az addig mezőváros Riedet I. Ferenc József városi rangra emelte.

1938. március 12-én az Anschluss keretében német csapatok szállták meg a várost, amelyen Hitler is átutazott, amikor Linzbe tartott. A második világháborúban csak minimális károkat szenvedett, három kisebb bombatámadásban a vasútállomás károsodott. A háború után Ried az amerikai megszállási zónához tartozott. A keletről menekülők, kiszabaduló hadifoglyok miatt 33 ezren zsúfolódtak a városban ami erőszakig fokozódó súrlódásokhoz vezetett. A menekültek számára tábort alapítottak, majd egy részük számára erőltetett építési programmal otthonokat hoztak létre.

Lakosság[szerkesztés]

A katolikus plébániatemplom

Ried im Innkreis lakosainak száma 2016 januárjában 11 680 fő volt. A lakosok 85,9%-a osztrák; a többiek 36,9%-a a volt Jugoszláviából, 30,3%-a Törökországból, 2,8%-a pedig Afrikából származik.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint 77,2% katolikusnak, 9,5% muszlimnak, 2,2% protestánsnak, 8,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a történelmi belváros legtöbb épülete 19. századi. A középkori városfalból megmaradt a braunaui és a schärdingi kapu
  • a régi lóvásártér, a Rossmarkt
  • a 19. században átépített, de középkori elemeket tartalmazó városháza
  • a gótikus-barokk katolikus plébániatemplom
  • Innvierteli Néprajzi Múzeum
  • Sörmúzeum

A város futballcsapata az első osztályban játszó SV Ried.

Híres riediek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Der Bundschuh. ist eine jährlich erscheinende Schriftenreihe und enthält Heimatkundliches aus dem Inn- und Hausruckviertel. Herausgegeben im Auftrag des Museums Innviertler Volkskundehaus. Band 1, Verlag Moserbauer, 1998, ISBN 3-900847-54-1.
  • Konrad Meindl: Geschichte der Stadt Ried in Oberösterreich. Nationale Verlagsanstalt, Buch- und Kunstdruckerei München 1899.
  • Chronik der Stadt Ried im Innkreis (ab 1857). Verlag Moserbauer, Ried 2007, ISBN 978-3-902121-88-2.
  • Sieglinde Baumgartner, Helmar Auer: Die Schwanthaler-Stadt Ried. Geschichte und Gegenwart. Verlag Moserbauer, Ried 1999, ISBN 3-900847-57-6.
  • Sieglinde Baumgartner: Ried im Innkreis in alten Ansichten. 2001, ISBN 90-288-6677-9.
  • Franz Berger; Max Bauböck, Ernst Matulik, Anna Burghart: Häuserbuch der Stadt Ried. Verlag Moserbauer, Ried 2002, ISBN 3-902121-17-3.
  • Herbert Knittler (Hrsg.): Die Städte Oberösterreichs. Verlag Hollinek, Wien 1968.
  • Ludwig Pasch: Kulturgeschichtliche und volkhafte Wandlungen im Bezirk Ried im Innkreis. Landesverlag, Ried im Innkreis 1966.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ried im Innkreis című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)