Obernberg am Inn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obernberg am Inn
Obernberg főtere
Obernberg főtere
Obernberg am Inn címere
Obernberg am Inn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásRied im Innkreis-i járás
Irányítószám4982
Körzethívószám07758
Forgalmi rendszámRI
Népesség
Teljes népesség1633 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság354 m
Terület2,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 16″, k. h. 13° 20′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 16″, k. h. 13° 20′ 10″
Obernberg am Inn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Obernberg am Inn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Obernberg am Inn osztrák mezőváros Felső-Ausztria Ried im Innkreis-i járásában. 2021 januárjában 1643 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Obernberg am Inn a Ried im Innkreis-i járásban
Az Utolsó vacsora-plébániatemplom
A vár egyik megmaradt épülete

Obernberg am Inn a tartomány Innviertel régiójában fekszik, az Inn jobb partján, a német határ mentén; a folyón híd vezet át Németországba. Területének 10,3%-a erdő, 34,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északkeletre Reichersberg, délkeletre Mörschwang, délre Sankt Georgen bei Obernberg am Inn, délnyugatra Kirchdorf am Inn, északra Bad Füssing (Németország).

Története[szerkesztés]

Obernberget 950 körül említik először; ekkor a Vornbach grófok birtokolták. A 12. század végén a passaui püspökség szerezte meg és Wolfger püspök 1199-ben erős várat építtetett itt. 1276-ban Habsburg Rudolf mezővárosi jogokat adományozott a településnek, melynek gazdasága a hajóvámoknak és kézműiparnak köszönhetően fellendült. Obernberg várát 1550-ben Wolfgang von Salm püspök lakóépületekkel egészítette ki.

A bajor örökösödési háborút lezáró 1779-es tescheni béke Bajorországtól Ausztriának juttatta az Innviertelt, 1782-ben pedig Leopold Ernst von Firmian püspök átadta Obernberget az osztrák államnak. A napóleoni háborúk során 1807-ben jórészt lerombolták a várat és minden erődítést. A régió egy időre a francia bábállam Bajorországhoz került, de Napóleon bukása után visszatért Ausztriához. A 19. század közepétől a városka elszegényedett, miután az áruszállítás a hajókról a vasútra került át.

Az 1938-as Anschluss után Obernberg a Német Birodalom Oberdonaui gaujához került; a második világháború után ismét Felső-Ausztria része lett.

Lakosság[szerkesztés]

Az Obernberg am Inn-i önkormányzat területén 2021 januárjában 1643 fő élt. A lakosságszám 1900 óta 1600-1700 körül stagnál. 2019-ben az ittlakók 75,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 7,7% a régi (2004 előtti), 14,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87,3%-a római katolikusnak, 2,8% evangélikusnak, 1,5% ortodoxnak, 2,7% mohamedánnak, 5,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,5%) mellett a törökök alkották 0,4%-kal (6 fő).

A népesség változása:

2016
1 615
2018
1 633

Látnivalók[szerkesztés]

  • a főtér rokokó stílusú, stukkós díszítésű házaival
  • az Utolsó vacsora-plébániatemplom
  • a Szt. Miklós-templom
  • az obernbergi vár megmaradt épületei
  • a várostörténeti múzeum

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Obernberg am Inn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.