Rebbachisauridae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rebbachisauridae
Evolúciós időszak: kora kréta
A Nigersaurus koponyája
A Nigersaurus koponyája
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrendág: Sauropoda
Öregcsalád: Diplodocoidea
Család: Rebbachisauridae
Bonaparte, 1997
Nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Rebbachisauridae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rebbachisauridae témájú kategóriát.

A Rebbachisauridae a sauropoda dinoszauruszok egyik töredékes fosszilis maradványok alapján ismert családja, amely a kréta időszakban élt Dél-Amerika, Afrika és Európa területén.

Taxonómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sauropoda szakértő Jack McIntosh 1990-ben a csontváza egyes részletei alapján besorolta az első ismert nemet, az észak-afrikai óriás sauropodát, a Rebbachisaurust, a Diplodocidae család Dicraeosaurinae alcsaládjába. A következő évek felfedezései révén kiderült, hogy a rebbachisauridák a dinoszauruszok egyedi csoportját alkotják, és 1997-ben az argentin őslénykutató, José Bonaparte létrehozta a Rebbachisauridae családot.

Anatómia és evolúciós kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár az összes szerző egyetért abban, hogy a rebbachisauridák a Diplodocoidea öregcsaládba tartoznak, ezek az állatok nem rendelkeztek a diplodocidák és a dicraeosauridák egyedi kettéágazó csigolyanyúlványaival, ezért e két másik csoportnál jóval kezdetlegesebbnek számítanak. Még nem tudni, hogy a másik két családra jellemző ostorszerű farok megtalálható volt-e náluk.

A rebbachisauridákat egyedi, belül kis szögben koptatott, aszimmetrikus gyökérrel ellátott fogaik is megkülönböztetik a többi sauropodától.

A sauropodák, de legalábbis egyes rebbachisauridák (mint például a Nigersaurus) között különlegesnek számít a hadrosauridákéhoz és a ceratopisákéhoz hasonló fogkészletek jelenléte. Ez a táplálkozási adaptáció független módon háromszor is kifejlődött a dinoszauruszok között.

Eddig a rebbachisauridák csak a kora és középső kréta korokból váltak ismertté. Hacsak a nemegtosauridák nem voltak inkább diplodocoideák (mint titanosaurusok). akkor a rebbachisauridák voltak a klád utolsó képviselői, melyek a kréta időszakban hosszú ideig a titanosaurusok mellett éltek. Eddig egyetlen rebbachisaurida sem vált ismertté a kréta időszak végéről.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rebbachisauridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • (1997.) „Rayososaurus grioensis Bonaparte 1995.”. Ameghiniana 34 (1), 116. o.  
  • McIntosh, J. S..szerk.: David B. Weishampel, Peter Dodson, and Halszka Osmólska: Sauropoda, The Dinosauria. University of California Press, 345–401. o (1990) 
  • Upchurch, P., Barrett, P.M. and Dodson, P..szerk.: Weishampel, Dodson, and Osmólska: Sauropoda, The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 259–322. o (2004) 
  • Wilson, J.A. (2002.). „Sauropod dinosaur phylogeny: critique and cladistic analysis”. Zoological Journal of the Linnean Society 136 (2), 215–275. o.  
  • szerk.: Curry Rogers and Wilson: Overview of Sauropod Phylogeny and Evolution, The Sauropods: Evolution and Paleobiology. Berkeley: University of California Press (2005). ISBN 0-520-24623-3 
  • Wilson, J. A., Sereno, P.C..szerk.: Curry Rogers and Wilson: Structure and Evolution of a Sauropod Tooth Battery, The Sauropods: Evolution and Paleobiology. Berkeley: University of California Press (2005). ISBN 0-520-24623-3