Rakétaindítások a Hold felszínéről

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mindmáig 12 alkalommal szállt fel űreszköz a Hold felszínéről. Ezen indítások két fő ok köré csoportosulnak, az egyik ilyen az űrtechnológiai célból végrehajtott repülés, a másik kézzelfoghatóbb, szállítás a Hold felszínéről a Föld felszínére. Ezek lehetnek holdkőzet minták, vagy a holdexpedíció tagjai. Miután a Hold gravitációja lényegesen kisebb mint a Földé, ezért kevesebb energiabefektetéssel lehet végrehajtani az űrhajó vagy az űrszonda fellövését a holdfelszínről.

Négy program során történt ilyen esemény, először a Surveyor-program alatt, viszont az első ilyen alkalom nem volt eltervezve. A Surveyor-3 holdszonda leszállása során egy számítógépes hiba következtében nem történt meg a hajtómű lekapcsolása 40 méter magasan, emiatt talajt érés után visszaugrott 10 méterre, amit 2 újabb kisebb huppanás követett. A Surveyor-6 szondánál viszont tervezett volt a hajtómű 2,5 másodperces működtetése. Mind a hat sikeres Apollo expedíció alkalmával a holdkomp visszatérő moduljában szálltak fel és tértek vissza a Hold körüli pályán tartózkodó parancsnoki modulhoz az űrhajósok. Ezen kívül három sikeres mintavevő és szállító űrlaboratóriumot lőtt fel a Szovjetunió a Luna-program keretében. A legutóbbi indítás a kínai Csang-o–5 mintavételi misszió alatt történt.

Az indítások kronológiája[szerkesztés]

Űreszköz Ország Az indítás dátuma Megjegyzés
Surveyor–3  Amerikai Egyesült Államok 1967. április 20. A fedélzeti számítógép hibája miatt a hajtómű talajt érés után is működött.
Surveyor–6  Amerikai Egyesült Államok 1967. november 17. Űrtechnológiai kísérlet, 2,5 másodperces hajtómű működtetés.
Apollo–11 holdkomp AM[1]  Amerikai Egyesült Államok 1969. július 21. Az első holdra szállás visszatérő egysége.
Apollo–12 holdkomp AM  Amerikai Egyesült Államok 1969. november 20. A második holdra szállás visszatérő egysége.
Luna–16 visszatérő egység  Szovjetunió 1970. szeptember 21. Az első sikeres automatikus mintavétel, és Földre juttatás.
Apollo–14 holdkomp AM  Amerikai Egyesült Államok 1971. február 6. A harmadik emberes holdexpedíció visszatérő egysége.
Apollo–15 holdkomp AM  Amerikai Egyesült Államok 1971. augusztus 2. A negyedik emberes holdexpedíció visszatérő egysége.
Luna–20 visszatérő egység  Szovjetunió 1972. február 22. Holdminta eljuttatása a Földre.
Apollo–16 holdkomp AM  Amerikai Egyesült Államok 1972. április 24. Az 5. holdexpedíció hazajuttatása.
Apollo–17 holdkomp AM  Amerikai Egyesült Államok 1972. december 14. A 6. holdexpedíció hazajuttatása.
Luna–24 visszatérő egység  Szovjetunió 1976. augusztus 19. Máig utolsó szovjet mintaszállítás.
Csang-o–5 visszatérő egység  Kína 2020. december 3. Máig utolsó Hold-Föld mintaszállítás.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az "AM" a holdkomp felszállóegységére (Ascent Module) utal.

További 3 olyan eset történt még, hogy más égitest felszínéről űreszköz szálljon fel: a japán Hayabusa szonda hajtott végre le és felszállást a 25143 Itokawa kisbolygón, továbbá a Hayabusa-2 és az OSIRIS-REx missziók mintavételi manőverei.

Külső hivatkozások[szerkesztés]