Luna–20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luna–20
Ország  Szovjetunió
Küldetés típusa lander
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 1972. február 14.
Hordozórakéta Proton
Leszállás a Holdon 1972. február 21.
Felszállás a Holdról 1972. február 22.
Földetérés 1972. február 25.
Időtartam 11 nap
Az űrszonda
Tömeg 5727 kg

A Luna–20 (E-8-5-408-, Луна-19) (oroszul: Hold) harmadik nemzedékű szovjet automatikus holdszonda. A Luna-program második űreszköze, amely földön kívüli anyagot sikeres visszahozott a Földre.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összetett elektronikát, navigációs berendezést, hajtóműrendszert és robot mechanikát tartalmazott, hogy megvalósíthassa a Hold megközelítését, a sima leerszkedést, a mintavételt és a Hold elhagyását, elősegítve a Földre történő visszatérést.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1), később Lavocskin-tervezőiroda.

1972. február 14-én a Bajkonuri indítóbázisról, a négylépcsős, az emelkedést segítő szilárd hajtóanyagú segédrakéták párhuzamos elrendezésével, egy Proton-K/D hordozórakétával (8K78K) állították Föld körüli parkolópályára. Feladata, felépítése, szerkezete megegyezett a Luna–16, Luna–18 űrszondával. Műszerezettségét tekintve a korábbi holdszputnyikok továbbfejlesztett változata. Az orbitális egység pályája 88.73 perces, 51.5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya adatai perigeuma 191 kilométer, az apogeuma 238 kilométer volt. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával segíették elérni szökési sebességet. Három ponton stabilizált (Föld, Hold és Nap központú) űreszköz. A repülési idő 4,4 nap volt. Hasznos tömege 5600 kilogramm.

Február 15-én pályakorrekciót végeztek.

Február 18-án végrehajtott fékezést követően Hold körüli körpályára állították. Hold körüli pályaadatai: 65 fokos hajlásszög, periszelénium (a Holdhoz legközelebb eső pontja, első forgásnál: 100 kilométer) és az aposzelénium (a Holdtól legtávolabb eső pontja, első forgásnál 100 kilométer). Újbóli fékezéssel előkészítették a leszállást. Módosított pályaadatok: 65 fokos hajlásszög, periszelénium (a Holdhoz legközelebb eső pontja, első forgásnál: 21 kilométer) és az aposzelénium (a Holdtól legtávolabb eső pontja, első forgásnál 100 kilométer).

Február 21-ig 54 keringést hajtott végre, 85 alkalommal végeztek rádiókapcsolatot. A fékező egység indításával sima leszállást hajtott végre a Termékenység tenger (Appolonius, Mare Foecunditatis) közelében, hegyvidéki területen. 18 kilométerrel a Luna-18 katasztrófa helyétől.

A leszálló egység részei a fékező-leszálló, az állványzat és a visszatérő egység. Minden egység energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. A fékező-leszálló egység: üzemanyagtartályokból-, fékező rakétajatóműből-, vezérlő-ellenőrző egységből-, rádió adó-vevő berendezésből-, antennából-, állványzatból (lengéscsillapítókkal)-, stabilizáló egységből (giroszkóp)-, magasság és sebesség mérőből állt. Az állványzat biztosította az üreges mintavevő fúró stabilitását. Tetején egy nagy nyomásnak és hőnek ellenálló tartály volt elhelyezve, ide helyezte mintát az automatika. A kapcsolatot 4 rúdantennán keresztül biztosították. Visszatérő egység hajtóanyagból és rakétahajtóműből, a hozzá tartozó rádió-adó berendezésből-, vezérlő-ellenőrző egységből-, korrekciós hideggáz fúvókákból, stabilizáló (giriszkóp) egységből tevődött össze.

Feladata fényképek készítése, a telefotométerekkel a fúrás valamennyi fázisát rögzítése. Vizsgálta a Hold éjszakai körülményeit, adatokat gyűjtve egy hosszú időtartamú holdfelszíni állmás berendezéseinek kidolgozásához. Üreges fúrógépével leszállás után egy órával, 4 perc- 34 másodperc alatt, előbb 9, majd 15 centiméterre behatolt a Hold talajába, áramtúlfogyasztás miatt leállt. Harmadik nekiindulással 34 cm mélyre hatolt. A gépi kar segítségével 55 gramm kőzetmintát helyeztek el egy hermetikusan záródó tartályba, amely a visszatérő egység szerves részeként a leszálló egység tetejére volt telepítve. A leszálló egység egyben a Hold-Föld rakéta startállványa volt.

Február 22-én a leszállás követő 27,6 órával a Hold-Föld rakéta a visszatérő tartállyal elindult a Földre.

Február 25-én két nap 20 óra 14 perces repülés után Dzsezkazgantól 40 kilométerre északnyugatra leszállt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Luna–20. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  • Luna–20. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  • Luna–20. ib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  • Luna–20. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Elődje:
Luna–19

Luna-program
1969–1976

Utódja:
Luna–21