Radó József
| Radó József | |
 | |
| Született | 1894. július 5. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1955. május 6. (60 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Krausz Szidónia (h. 1919–1955) |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radó József (Nagyvárad, 1894. július 5. – Budapest, Erzsébetváros, 1955. május 6.)[1] zeneszerző.
Élete[szerkesztés]
Radó (Rosenfeld) Ignác (1857–1908) ügyvéd, a nagyváradi izraelita hitközség alelnöke és Reismann Etelka (1870–1940) gyermekeként született. Apját fiatalon elvesztette, s anyja Halász Lajos (1874–1947) újságíró, politikus felesége lett. Nagyapja Reismann Mór volt, az Egyesült Biharmegyei Kereskedelmi Bank és Központi Takarékpénztár igazgatója, a Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke, illetve több nagyváradi társaság igazgatósági tagja.
Középiskolai tanulmányait a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Nagyváradi Főgimnáziumában,[2] illetve a Budapest VIII. Kerületi Felső Kereskedelmi Iskolában végezte. 1912 júniusában érettségizett. Első nagyobb művét tizenhárom évesen komponálta Ábránd címmel édesapja halálára. Az 1920-as évek közepéig műdalokat szerzett és előadóként működött. 1925. május 20-án mutatták be nagy sikerrel, a Régi jó Budapest című egész estés operettjét, a budapesti Király Színházban. A főbb szerepekben Berky Lilit, Kertész Dezsőt, Szirmai Imrét és Somogyi Nusit láthatta a közönség.[3] Ugyanebben az évben mutatta be a Budapesti Színház Feld Mátyás A meztelen Pest című énekes-táncos revüjét, melyhez egy keringőt írt.[4] 1929 szeptemberében került színre a Szenes Béla Gazdag lány című vígjátékából készült operett, melyhez Radó szerezte a zenét.[5] A következő egész estés mű, – melyben zeneszerzőként közreműködött –, a Csalódott Szerelmesek Klubja címet kapta. 1931. június 13-án a Budai Színkörben többek között Honthy Hanna, Kun Magda és Rátkai Márton előadásában került színpadra. Az 1938-ban bemutatott Marika című filmvígjáték zeneszerzője volt. Több kisebb rádió-daljátékát a Magyar Rádió közvetítette, valamint önálló szerzői esteket is adott. Tagja volt a Zeneszerzők Szövetkezetének és a Színpadi Szerzők Egyesületének.
Felesége Krausz Szidónia (1893–1956)[6] volt, Krausz Adolf és Krausz Cippória lánya, akivel 1919. április 5-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[7]
Művei[szerkesztés]
- Régi jó Budapest (operett három felvonásban, szövegét írta: Szilágyi László, bemutató: 1925. május 25., Király Színház)
- Pesti család (operett három felvonásban, bemutató: 1929. szeptember 5., Király Színház)
- Cs. Sz. K. (Csalódott Szerelmesek Klubja, szövegét írták: Szántó Armand és Szécsén Mihály, bemutató: 1931. június 13., Budai Színkör)
- Tatjána (operett, szövegét írták: Rejtő Jenő és Harmath Imre, bemutató: 1937. április 16., szegedi Városi Színház)
Egyéb művei[szerkesztés]
- Marika (filmvígjáték, rendezte: Gertler Viktor, 1938)
Rádió-daljátékok[szerkesztés]
- Szécsi Mária
- Práter (operett egy felvonásban)
- Aranykalitka (operett egy felvonásban, írta: Sass Irén)
Dalok[szerkesztés]
- Mit ér nékem már az élet
- Estefelé, ha kigyúlnak a lámpák
- Veszünk majd egy faházat
- Bocsásd meg nekem
- Ködbe borult már a határ
- Van, akinek fáj, hogyha sír egy emlék
- Milyen jó néha, egy percre megállni
- Hová lett a régi álmunk
- Nagyságos Asszonyom
- Kisasszony, higyje el
- Nekem már elfogyott a könnyem
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 843/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ Iskolai értesítők, Nyolcosztályú gimnázium, Nagyvárad, 1905
- ↑ „Régi jó Budapest”, Pesti Hírlap, 1925. május 20. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ „A meztelen Pest”, Pesti Hírlap, 1925. június 25. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ „A Király Színház első operett-újdonsága”, Magyarország, 1929. augusztus 30., 9. oldal (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ Halotti bejegyzésében Szilvia utónévvel szerepel.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 800/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 9. o.
