Szenes Béla
| Szenes Béla | |
 | |
| Született | Schlesinger Béla 1894. január 18.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1927. május 26. (33 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Salzberger Katalin[2] |
| Gyermekei | Szenes Hanna Szenes György[2] |
| Szülei | Schlesinger Joachim Steinitz Róza |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-47) |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | színmű |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Béla témájú médiaállományokat. | |
Szenes Béla (Budapest, 1894. január 18.[3] – Budapest, 1927. május 26.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, műfordító. Szenes Andor unokatestvére,[m 1] Szenes Hanna édesapja. Tragikusan rövid élete ellenére életműve jelentős.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1894. január 18-án született Budapest VI. kerületében Schlesinger Joachim (Henrik) és Steinitz Róza gyermekeként; édesapja felsőozori származású ékszerész, édesanyja vágújhelyi születésű.[3] Az egyetemet Budapesten végezte, majd újságírói pályára lépett: A Nap, az Új Hírek majd a Pesti Hírlap munkatársa volt. A Pesti Hírlapban a Vidám írások címen Szenes ember álnév alatt megjelent karcolatai népszerűvé tették a nevét. Regényeket, vígjátékokat, kabarétréfákat és humoros karcolatokat írt. Szőke Szakáll Sörkabaréjában mutatkozott be 1917-ben. Később számos pesti kabaré szerzője volt. Többek között a Modern Színpad, a Bethlen téri Színpad, a Vidám Színpad, a Fővárosi és az Omnia kabaré is játszotta műveit. 1919-ben lefordította Csehov A kérő című darabját. Ezt a Medgyasszay Színházban mutatták be.
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A kristóftéri Kolumbusz (regény, Budapest, 1918)
- A meztelen táncosnő (regény, Budapest, 1919)
- Pest (elbeszélés, Budapest, 1920)
- A tizenegyedik parancsolat (regény, Budapest, 1921)
- A buta ember (vígjáték, Budapest, 1921)
- A gazdag lány (vígjáték, Budapest, 1921)
- Végállomás (színmű, Budapest, 1923)
- Az alvó férj (vígjáték, Budapest, 1926)
- Schöpflin Aladár: Szenes Béla (Nyugat, 1926)
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kárpáti Aurél: Szenes Béla (Nyugat, 1927.)
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Apjaik testvérek voltak a geni.com alapján. A korábbi információ, hogy Szenes Andor és Szenes Béla testvérek, semmiképpen sem igaz, ezt bizonyítja születési bejegyzésük: Szenes Andor születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári akv. 1239/1899. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 29.); illetve Szenes Béla születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 183/1894 folyószáma alatt. familysearch.org (Hozzáférés 2017. június 29.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14862.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Szenes Béláné. Kemenesaljai életrajzi lexikon (a cellbibl.hu honlapon). (magyarul) Celldömölk: Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtára (Hozzáférés: 2017. július 6.) (php)
- 1 2 Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 183/1894 folyószáma alatt. familysearch.org (Hozzáférés 2017. június 29.)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Színészkönyvtár
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Humorlexikon (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7; Szerkesztő: Kaposy Miklós)
- Révai nagy lexikona
- A Szenes Hanna alapítvány Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
