Nagyboldogasszony-templom (Hosztót)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Római katolikus templom (Hosztót) szócikkből átirányítva)
Hosztóti római katolikus templom
műemlék
Valláskereszténység
Felekezetrómai katolikus egyház
EgyházmegyeVeszprémi főegyházmegye
EgyházközségZalaszegvár
VédőszentNagyboldogasszony
Építési adatok
Építése14. század
Stílusgótikus, barokk, klasszicista
Felszentelés1742
Elérhetőség
TelepülésHosztót
Elhelyezkedése
Hosztóti római katolikus templom (Magyarország)
Hosztóti római katolikus templom
Hosztóti római katolikus templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 11″, k. h. 17° 14′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 11″, k. h. 17° 14′ 41″
Térkép
SablonWikidataSegítség

Hosztót Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma a falu házaitól kissé elkülönülten a Templomdombon áll. A Veszprémi főegyházmegyéhez tartozik, a zalaszegvári plébánia filiáléja. Az épület műemléki védettség alatt áll, törzsszáma 4349, azonosítószáma 9906.

Története[szerkesztés]

A hosztóti templom a középkorban anyaegyház volt. 1333-35-ben Tamás nevű papja 30 széles dénárnyi pápai tizedet fizetett be. A korábbi román templom helyén feltehetően a 14. század elején emeltettek gótikus épületet a falu kegyurai, a Hosszútótiak. Ismert nevű plébánosai 1241-ból Balázs, 1461-ből Bálint (aki még 1501-ben is szolgálta híveit), valamint az egyházváltás előtti utolsó katolikus pap, István 1550-ből. Első írásos említése 1455. február 1-ről származik; egy budai keltezésű oklevélben Marczali Miklós vajda fia a szomszédos Nyavalád (ma Zalaerdőd) nevű pusztáját a hosszútóti (Hozwthoth) egyház Szent János-oltárának adományozta. Eszerint a középkori templomot Keresztelő Szt. Jánosnak szentelték.

1561-ben Hosszútóti István a török portyázók miatt palánkot húzatott az épület köré. Ő azonban röviddel később felesége miatt lutheránus vallásra tért ár, amit a falunak és a templomnak is követnie kellett. Az áttérésre 1566-ban került sor. A falu ezután elnéptelenedett. 1733-ban a szomszédos Szegvár filiáléja volt, már ismét katolikusként.

1737-ben katolikus német telepesek érkeztek a faluba, számukra az akkori földesúr, Kelczi Ádám helyre kívánta állítani a romos állapotú templomot. Ő azonban 1739-ben meghalt, így utódja, Bakó Farkas hozatta rendbe az épületet barokk stílusban. A felszentelés 1742-ben Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére történt. 1746-ban így írták le az épületet: újra boltozott szentélye és sekrestyéje van. Kívül és belül újonnan van festve és meszelve. Tetőzete fazsindellyel fedett. A templom homlokzata előtt jól kiképzett és boltozattal erősített torony áll, amelyben 130 font (73 kg) súlyú harang függ. A szentélyben levő oltár lábazata téglából készült. Az oltáron Szűz Mária fából faragott szobra áll, karján a gyermek Jézussal, aki kezében keresztet és chartát (irattekercset) tart. Jól és megfelelően kiképzett téglából és kőből épült a szöszék. A fából épített karzatot faoszlopok tartják. A templomot a Boldogságos Szűz felmagasztalásának tiszteletére szentelték.

1835. október 1-jén tűz ütött ki a templomban, a berendezése részben elégett. Két harangját Győrben öntötték újra 1836-ban. Az első világháborúban leszerelték és beolvasztották őket. 1924-ben Amerikába kivándorolt hosztótiak 70 dollárt küldtek új harangok vásárlására. A harangok Sopronban készültek, a következő évben szentelték fel őket; egyúttal a templomot is felújították, zsindelytetejét palával cserélték fel. 1930-ban a pécsi Angster orgonagyárostól 3000 pengőért felújított orgonát vásároltak.

Az épület[szerkesztés]

Az egyhajós templom gótikus szentélye keletre néz. Hajója barokk, egyetlen nyugati, homlokzati tornya gúlasisakot visel. Északi oldalán sekrestye található. A hajót és a szentélyt kívül támpillérek tagolják; az előbbi északi oldalán egy, a délin három támpillér és három ablak látható. Az ablakok eredetileg mind csúcsívesek voltak, de egy felújítás során a középsőt megnagyobbították és félköríves záródást kapott. A szentély alacsonyabb a hajónál és négy támpillér támogatja.

A hajó északnyugati és délnyugati tetősarkait kis gömbbel koronázott kőgúla díszíti. A 19. századi torony klasszicista stílusú, három párkány tagolja, és gúla alakú toronysisak zárja le. A torony aljában a bejáratot az eredeti 18. századi faajtó zárja. A bejárat fölött háromszögletű timpanonutánzat, afölött széles keretű, kissé ívelt záródású ablak látható. A toronyban három 1925-ös harang függ, két nagyobb és egy kis lélekharang.

A szentély 14. századi, keresztboltozatú, a hatszög három oldalával záródik. Boltozatának zárókövén a megfeszített Jézus és két női alak látható. A szentélynél valamivel szélesebb hajó barokk-kori boltozatát három oszlop tagolja. Az 1999-es felújításkor a szentélyben vakolat alatt kőbe karcolt feliratra bukkantak: „GREGORIUS /…EGH / 1605 die janu 26” és „BALASIUS V / FEIOR V G /1615”. Eredetük ismeretlen, egy bizonyos Feior Mihály jobbágyot ismerünk egy 1620-as szerződésből.

A barokk oltárkép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, alkotója nem ismert. A faoltár és a prédikálóállvány 1994-ben készült. Az oltár jobb oldalán Jézus szíve-szobor látható. Bal oldalán a Gyulai Gaálok szegvári kápolnájából idehozott barokk Szt. Flórián-szobor állt, de azt 1998-ban egy betörés során ellopták. A templomi padok 1742-ből ből valók. A hajó jobb falán nagy barokk kereszt és aranyozott fakorpusz függ.

A templom melletti temetőkert északnyugati részén található a Gyulai Gaál család 1770 körül épített kriptája.

Források[szerkesztés]