Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum
Születetti. e. 205[1]
ókori Róma
Elhunyti. e. 141 (63-64 évesen)[2]
nem ismert
Állampolgárságarómai
HázastársaCornelia Africana Major[3][4]
GyermekeiPublius Cornelius Scipio Nasica Serapio
Szüleinem ismert
Publius Cornelius Scipio Nasica
Foglalkozása
  • ókori római politikus
  • Ancient Roman military personnel
Tisztsége
  • római szenátor (nem ismertnem ismert)
  • Princeps senatus
  • consul (i. e. 162 – i. e. 162)
  • pontifex maximus (i. e. 150 – i. e. 141)
A Wikimédia Commons tartalmaz Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum (meghalt Kr. e. 141-ben) római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt. Atyja, Publius Nasica, a híres jogtudós Kr. e. 191-ben volt consul.

Kr. e. 168-ban hallunk róla először, amikor is Lucius Aemilius Paullus Macedonicus alatt tüntette ki magát a makedóniai harcokban. Először Kr. e. 162-ben választották consullá Caius Marcius Figulusszal, ám szinte azonnal lemondtak tisztségükről, mivel hiba történt a beiktatási szertartások során. Kr. e. 159-ben Marcus Popillius Laenas társaként censor lett, és elrendelték, hogy élő személynek csak a senatus vagy a népgyűlés kifejezett határozata nyomán állíthatnak köztéri szobrot.

Kr. e. 155-ben Marcus Claudius Marcellusszal közösen volt másodszor is consul. Ezúttal nem történt hiba a beiktatáskor, így, míg kollégája Liguriában vitézkedett, ő Dalmácia népét pacifikálta. Kr. e. 150-ben választották pontifex maximusszá.

Nasica Corculum apjához hasonlóan neves jogász volt, innen ered ragadványneve is. Cicero és Aurelius Victor ékesszólását is magasztalta. Politikájában a legszilárdabb konzervativizmus tükröződött: mindent megtett a régi római erkölcsök ápolásáért és megerősítéséért. Második consuli évében például javasolta a senatusban, hogy romboljanak le egy majdnem elkészült színházat, mivel az romboló a közerkölcsre nézve. Cato ellenében pedig azért támogatta Karthágó megmaradását, mert vélekedése szerint egy erős ellenfél fennmaradása megakadályozta volna a tömeg kicsapongó életvitelének elharapózását.

Scipio Africanus, atyja unokatestvérének egyik leányát vette feleségül. Fiuk, Publius Nasica Serapio később maga is consul lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  2. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  3. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  4. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Elődei:
Tiberius Sempronius Gracchus
és
Manius Iuventius Thalna
Consul
Kr. e. 162
collega:
Caius Marcius Figulus
SPQR
Utódai:
Cnaeus Domitius Ahenobarbus
és
Publius Cornelius Lentulus
Elődei:
Lucius Cornelius Lentulus Lupus
és
Caius Marcius Figulus
Consul
Kr. e. 155
collega:
Marcus Claudius Marcellus
SPQR
Utódai:
Quintus Opimius
és
Lucius Postumius Albinus