Marcus Claudius Marcellus (Kr. e. 166)

Marcus Claudius Marcellus
Született	i. e. 208 ókori Róma
Elhunyt	i. e. 148 (59-60 évesen) Földközi-tenger
Állampolgársága	római
Gyermekei	Marcus Claudius Marcellus
Szülei	nem ismert Marcus Claudius Marcellus
Foglalkozása	ókori római politikus Ancient Roman military personnel
Tisztsége	tribunus plebis római helytartó praetor római szenátor (nem ismert – nem ismert) consul (i. e. 166 – i. e. 166)
Halál oka	fulladás
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcus Claudius Marcellus (? – Kr. e. 148) római politikus, hadvezér. Családja a plebejus Claudiusok közé tartozott, nagyapja Syracusae híres elfoglalója, ötszörös consul, a hasonló nevet viselő Marcus Claudius Marcellus, édesapja – maga is Marcus – pedig Kr. e. 196-ban volt consul.

Kr. e. 177-ben apja örökébe lépett a pontifexi collegium tagjaként, noha előtte semmiféle magistraturát sem viselt. Kr. e. 169-ben praetor volt, és Hispania lett a provinciája. Kr. e. 166-ban consulként győzelmet aratott Gallia Cisalpina keltái ellen, jutalomképpen triumphust tarthatott. Kr. e. 155-ben másodszor is főmagistratus lett, ekkor a Liguria népe ellen vezetett győzedelmes hadjáratot. Első két consuli évének részleteit sajnos nem ismerjük, ám az ominózus harmadikét igen.

Kr. e. 152-ben Lucius Valerius Flaccusszal együtt lett ismét consul, amely minőségben Hispaniába vonult. A keltibérek felett aratott kisebb győzelmek után nagylelkű bánásmódjával elérte, hogy az ellenséges törzsek letegyék a fegyvert, és békét kérve követeket menesszenek Rómába. A senatus azonban gyávaságnak és hanyagságnak fogta fel az esetet, és nem volt hajlandó tárgyalni az ibériai törzsekkel; Marcellust pedig leváltották hadvezéri posztjáról, és Lucius Licinius Lucullust nevezte ki a helyére.

Marcellus időközben a luzitánok felett is győzelmet aratott, lerombolva Nergobiga erődjét. Télire visszatért az általa alapított Corduba coloniában (ma Córdoba) berendezett bázisára, azonban a senatus döntéséről értesülve hirtelen felvonult a keltibérek ellen, akik nyomban letették a fegyvert. Feltehetően előre megegyeztek erről a consullal, aki így akart elégtételt venni a senatus felett: Lucullus már egy teljesen békés tartományt vett át.

Marcellust Kr. e. 148-ban Massinissa numidiai királyhoz menesztették követként, azonban a hajója viharba került és elpusztult. A consul is odaveszett a Földközi-tengeren. Az édesapja által emeltetett Virtus-templomban fennmaradt egy felirata, mely megörökíti, hogy nagyapja, édesapja és ő maga összesen kilencszer voltak consulok. Ilyesmi semelyik más római családban sem fordult elő.

Utódai közül két dédunokája, Marcus és Caius szintén consulviselt volt.

Források

• Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
  Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).