Ptolemaiosz világtérképe
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ptolemaiosz világtérképe az ókorban ismert világ térképe, melyet a Klaudiosz Ptolemaiosz fennmaradt könyve, a Geographia alapján állítottak össze. A könyv valamikor 150 körül keletkezett. Bár az eredeti térkép soha nem került elő, a Geographia részletes leírást tartalmaz az addig feltérképezett területekről, az „Óvilágról”, így a könyv leírásait követve újra lehetett a térképet szerkeszteni. Az eredeti kézirat körülbelül 1300-ban került elő. A kézirat legfontosabb hozzájárulása a kartográfiához az égi jelek alapján való hosszúsági és szélességi koordináták bevezetése. Amikor a Geographiát görögből latinra fordították és a tizenötödik század elején bevezették Nyugat-Európában, a globális koordináták használata forradalmasította az addigi európai térképészetet, ugyanakkor számos tudományos felfedezés alapjául is szolgált.
A térkép tartalma
[szerkesztés]A térkép két nagy zárt tengert különböztet meg. Az első a Földközi-tengernél kezdődik, a második pedig az Indiai-óceánnál (Magnus Sinus) keleten.
A fontosabb földrajzi nevek: Európa, a Közel-Kelet, India a túlméretezett Srí Lankával (Taprobane), a délkelet-ázsiai félsziget (Aurea Chersonesus vagy „Arany félsziget”), fölötte pedig Kína (Sinae) helyezkedik el.
A Geographia és a belőle származtatott térképek valószínűleg a Római Birodalom keletre tartó terjeszkedésben is fontos szerepet játszottak. Az Indiai-óceánon való kereskedelmi utak már a II. században kialakultak, ezt India partjain a számos római kikötőrom bizonyítja. Ezekről a római kikötőkről a 166 tájékán keletkezett kínai hivatalos feljegyzések is tanúskodnak.
Gudmund Schütte Dán történész megkísérelte a Ptolemaiosz-térkép Dániát ábrázoló részét rekonstruálni. Ez a térképrészlet több helység és törzs nevét is tartalmazza. A legérdekesebb részei a térképnek az Elba-folyótól (Albis) északra fekvő Jutland félsziget, nyugaton a Saxonôn Nesôi (Νησοι) (Szigetvilág), keleten a Skandiai Nêsoi, amely egy Skandia nevű nagyobb szigettől nyugatra fekszik.
Északra Jutlandtól egy harmadik Alokiai Nêsoi nevű szigetvilág fekszik. Délre Albis, a Lombardok és tőlük északra a Szaxonok találhatóak. Jutland nyugati partvidékén a Sigulônes és a Sabaliggiók, a Kobandoi, a Eundusioi, legészakabbra pedig a Kimbroik találhatók. A középső és a keleti területen a Kimbrikê, a Chersonêsos és a Charudes nép látható.[1]
Ptolemaiosz-világtérképek a neten
[szerkesztés]
- Baltic Sea to Black Sea: Auarini, Chuni; Russia, Sarmatia: Suardeni, Matheri Archiválva 2017. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Waldseemuller térképe nagy felbontásban
- Bill Thayer fordítása (részletek)
- Szármáciáról és a szármatákról
- Ptolemaiosz I-III. könyve görög eredetiben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jernalderen, Turistforeningen for Danmark, Årbog 1961, redigeret af Kristjan Bure, 1961.
