Pristis clavata
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Régi rajz a halról
|
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pristis clavata Garman, 1906 |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pristis clavata témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pristis clavata témájú kategóriát. |
A Pristis clavata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Előfordulása[szerkesztés]
A Pristis clavata Ausztrália trópusi vizeiben, az Indiai- és a Csendes-óceánok határán él. Lehet, hogy elterjedési területe, ennél jóval nagyobb. Már vannak beszámolások a Kanári-szigetek körül élő állományokról is, de valószínűleg az itteni halak valójában a Pristis pristis fajhoz tartoznak. Ez ügy tisztázásához további megfigyelések kellenek.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a hal legfeljebb 140 centiméter hosszú. Testszíne zöldesbarna, ritkán sárgás. Az úszói világosabbak, hasi része fehéres. Cápaszerű testén, lapos fej ül, amely hosszú csőrszerű képződményben végződik. A „csőrön” 18-22 pár, oldalra mutató, kiálló fog ül. Orrlyukai nagyok és becsukhatók. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani.
Életmódja[szerkesztés]
Trópusi halfaj, amely egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. Az árapály térségben és a folyók brakkvízű szakaszainál is megtalálható. A fenék közelében tartózkodik.
Szaporodása[szerkesztés]
A Pristis clavata ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből. Szaporodásáról, csak keveset tudunk.
Felhasználása[szerkesztés]
A Pristis clavata húsa ehető.
Források[szerkesztés]
- Pristis clavata Garman, 1906 FishBase
- Compagno, L.J.V. and P.R. Last, 1999. Pristidae. Sawfishes. p. 1410-1417. In K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) FAO identification guide for fishery purposes. The Living Marine Resources of the Western Central Pacific. FAO, Rome.
