Pristis clavata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pristis clavata
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Fűrészesrája-alakúak (Pristiformes)
Család: Fűrészesrájafélék (Pristidae)
Bonaparte, 1838
Nem: Pristis
Klein, 1776
Faj: P. clavata
Tudományos név
Pristis clavata
Garman, 1906
Szinonimák
  • Pristis pectinata (non Latham, 1794)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pristis clavata témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pristis clavata témájú kategóriát.

A Pristis clavata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a fűrészrája-alakúak (Pristiformes) rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Pristis clavata Ausztrália trópusi vizeiben, az Indiai- és a Csendes-óceánok határán él. Lehet, hogy elterjedési területe, ennél jóval nagyobb. Már vannak beszámolások a Kanári-szigetek körül élő állományokról is, de valószínűleg az itteni halak valójában a Pristis pristis fajhoz tartoznak. Ez ügy tisztázásához további megfigyelések kellenek.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal legfeljebb 140 centiméter hosszú. Testszíne zöldesbarna, ritkán sárgás. Az úszói világosabbak, hasi része fehéres. Cápaszerű testén, lapos fej ül, amely hosszú csőrszerű képződményben végződik. A „csőrön” 18-22 pár, oldalra mutató, kiálló fog ül. Orrlyukai nagyok és becsukhatók. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi halfaj, amely egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. Az árapály térségben és a folyók brakkvízű szakaszainál is megtalálható. A fenék közelében tartózkodik.

Szaporodása[szerkesztés]

A Pristis clavata ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből. Szaporodásáról, csak keveset tudunk.

Felhasználása[szerkesztés]

A Pristis clavata húsa ehető.

Források[szerkesztés]

  • Pristis clavata Garman, 1906 FishBase
  • Compagno, L.J.V. and P.R. Last, 1999. Pristidae. Sawfishes. p. 1410-1417. In K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) FAO identification guide for fishery purposes. The Living Marine Resources of the Western Central Pacific. FAO, Rome.