Portál:Közlekedés/Cikkek/2009-34
A MÁV az 1970-es évek elején nem rendelkezett megfelelő számú, a nem villamosított fővonalakon közlekedő közepes terhelésű személyszállító vonatok továbbítására alkalmas dízelmozdonnyal. Az igényelt új mozdonnyal szemben támasztott fontos követelmény volt, hogy az a 16,5 tonna tengelyterhelésű vonalakon is közlekedhessen. Ezt a követelményt a járművet gyártó Ganz–MÁVAG csak dízel-hidraulikus hajtással tudta megoldani.
A sorozat két prototípus-mozdonya – M41 2001-2002 pályaszámokon – külsejében jelentősen eltért a szériagépekétől középfülkés konstrukciója miatt. A két prototípus gép tapasztalatainak értékelése után kezdődött meg a sorozatgyártás. Az M41 sorozatból 1973 és 1984 között összesen 107 darab készült M41 2101-2207 közötti pályaszámokon, valamint hét darab mozdony a GYSEV számára M41 001–007 pályaszámokkal. A GYSEV-mozdonyok a Győr-Sopron vonalon közlekedtek, majd a vonal villamosításakor a MÁV állományába kerültek M41 2208-2214 pályaszámokon. A 2101-2105 pályaszámú gépek DVM7-1 gyári sorozatszámúak, 2106-2115 között DHM7-2, 2116-2125 között DHM7-3, 2126-2135 között DHM7-4, 2136-2150 között DHM7-5, 2151-2172 között, valamint 2208-2209: DHM7-6, 2173-2181 között, valamint 2210-2211: DHM7-7, 2182-2194 között, valamint 2212-2213: DHM7-8, 2195-2207 között és a 2214 pályaszámú mozdony DHM7-9 gyári sorozatszámú.
A mozdonysorozat jól bevált elővárosi forgalomban ingavonatok továbbításában is, a BDt betűjelű vezérlőkocsik 82-27 sorozatú, 100-as pályaszámcsoportú tagjainak alkalmazásával. M41-es mozdonyok a nem villamosított fővonalakon és egyes mellékvonalakon gyakran láthatóak.
Ma öszesen 83 darab közlekedik belölük. Exportra a Görög Vasutak (OSE) és a Tunéziai Vasút (SNCFT) számára is készültek M41-es mozdonyok. (Tovább a cikkhez…)