Popovics Sándor (orvos)
| Popovics Sándor | |
| Született | 1836. január 17. Oravicabánya |
| Elhunyt | 1903. szeptember 7. (67 évesen) Herkulesfürdő |
| Foglalkozása | orvos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Popovics Sándor, Alexandru Popovici (Oravica, Krassó-Szörény vármegye, 1836. január 17. – Herkulesfürdő, 1903. szeptember 7.) orvosdoktor.
Élete[szerkesztés]
Romániából származó, görög keleti vallású rumén család sarja, mely egykor Popescunak írta nevét. Azonban midőn a görög keleti rumén egyház a szerb patriarchátus alatt állott, az akkori szokás szerint Popescu nevét Popovicsra változtatta. Szülőhelyén végezte a gimnázium hat osztályát, a felsőbbeket pedig Bécsben. 1853-ban Pesten orvosnövendék lett, ahol sebészeti szigorlatot tett, az orvosiakat Bécsben tette le; azután Erlangenben (Bajorország) a régi orvosi iskolánál tett orvosi vizsgát és orvosi gyakorlatot folytatott. 1861-ben Gozsdu Manó krassó-szörény vármegyei főispán megyéjében járási orvossá nevezte ki. Orvosi híre még Törökországba is kiterjedt. 1866-ban Mehádián mint fürdőorvos letelepedett, ahol rendesen a nyarat töltötte, télen pedig a kórházak vizsgálata céljából Olasz-, Spanyol-, Francia-, és Németországokban, Angliában, Egyiptomban, Törökországban és Afrikában utazott. A porosz-francia hadjáratban mint katonaorvos hat hónapig a franciák és hatig a poroszok részén saját költségén folytatott orvosi gyakorlatot. Sok kitüntetésben részesült; a francia, porosz és romániai kormány rendjelekkel tüntették ki, több orvosi társaság tagjának választotta, az algíri orvostársaság és a carcassonne-i polytechnikai intézet pedig tiszteleti elnökének.
Felesége Jagodics Emilia volt.[1][2] Egyik leánya, Paula ifjabb Keglevich Béla gróf (Keglevich Béla és Batthyány Ilona fiának[3]) neje volt, egy másik, Katalin lovag Nauta Henrik pólai tengerész-hadnagyhoz[1] ment férjhez (ám ők el is váltak[4]).
Cikke a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVI. 1873. Jorgován Jován és a kigyó, rumén népmonda, ugyanez versben); irt a Pester Lloydba is.
Munkái[szerkesztés]
- Baile lui Ercule seu Scaldele de la Meedia. Pest, 1872. (oláh nyelven, magyarul: A mehádiai Herculesfürdők. Az „Albina kiadása.“ Bartalits lm. könyvnyomdájában. 14 fejezet 181 8-rétű lapon.)[5]
- Das Herkulesbad bei Mehadia in Siebenbürgen. Wien, 1885. (Öt rajzmelléklettel. Braumüller's Bade-Bibliothek. Ism. Délmagyarországi Lapok 219. sz. Ugyanez megjelent ruménül is Pesten 1872.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b (Fényes esküvő), Pesti Hírlap 16. évfolyam 334. szám, 1894. november 30. (adt.arcanum.com)
- ↑ Magyar nemzetségi zsebkönyv 1. Főrangú családok (Grófok - Keglevich), 1888. (adt.arcanum.com)
- ↑ Esküvő Nemzet 3. évfolyam 727. szám - 1884. szeptember 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ „Ebben az 1894-es budapesti (Belvárosi plébániatemplom) római katolikus házassági bejegyezésben szinte minden egyes sor érdekes” bejegyzés a genealogus.hu Facebook-oldalon - 2019. július 15.
- ↑ Orvosi Hetilap16. évfolyam 39. szám, 1872. szeptember 29. (arcanum.com)
Források[szerkesztés]
- Popovics Sándor, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Budapesti Hirlap 1902. 246. sz.
- Vasárnapi Ujság 1903. 37. sz. (Nekrológ)
- sanatea Oraviţa în Europa, marți, 22 noiembrie 2011