Polgármester-választások Örkényben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
HUN Örkény Címer.svg Polgármester-választások
Örkény
városában[1]
(Pest megye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Kovács István
1994-1998
1998-2002
2002-2006 MSZP
2006-2010
2010-2014
2014-2019
2019- Kulcsár István

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Örkényben.

2019 ősze óta Kulcsár István a Pest megyei város első embere.

A választásokon a jelöltek száma jellemzően kettő volt, a hivatalban lévő vezető pedig mindig megmérettette magát. A választási részvétel mindig 40% fölött volt, de az 50%-ot csak egyszer haladta meg.

Mind a nyolc polgármester-választáson a jelöltek között szerepelt Kovács István, aki hétszer el is nyerte a szavazók többségének a bizalmát. A hét győzelemből négyszer szervezeti támogatás nélkül indult, háromszor pedig az MSZP támogatásával nyert.

Háttér[szerkesztés]

Örkény (Pest megye)
Örkény
Örkény
Pozíció Pest megye térképén

Az ötezer fős település Pest megye déli részén található. A XIX. század vége óta mindenkor Dabas környékéhez tartozott, 2013 óta a Dabasi járás része.[2]

1949-ben az addig Örkényhez tartozó területekből jött létre Táborfalva település.

A nyolcvanas években Pusztavaccsal és Táborfalvával együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Örkényen volt.[3] A hetvenes évek végétől a közös tanács elnöke Somogyvári László volt, aki tíz esztendőnyi vezetői munka után némileg váratlanul lemondott. 1989 februárjától Kovács István megbízott tanácselnökként vezette a települést.[4] 1990-ben megszűntek a közös tanácsok és az egyes települések újra önállóan igazgatták magukat.

Örkény 2004-ben város címet kapott (1970 óta nagyközség volt).

Alapadatok[szerkesztés]

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 1 41%
1998 2 58%
2002 2 42%
2006 2 41%
2010 3 48%
2014 2 42%
2019 2 46%

1998 óta mindig több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért, a hivatalban lévő vezető pedig minden választáson rajtvonalhoz állt.

Az átlagos részvételi hajlandóság 45% körül mozgott, de kezdetben igen nagy kilengésekkel: 1994-ben alig haladta meg 40%-ot, míg 1998-ban 57% fölé emelkedett. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

A település lakóinak a száma 4 600 és 5 000 között mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban. A választójogosultak száma lényegében folyamatosan nőtt, 1994-ben valamivel 3 400 fölött, 2019-ben pedig 3 900 fölött járt.

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[5]

Választások[szerkesztés]

1990
Jelölt Szavazat
Kovács István
(nincs adat)
további jelöltekről nincs elérhető adat[8]
1994 Részvétel: 41%
Jelölt Szavazat
Kovács István
1 341 100%
1998 Részvétel: 58%
Jelölt Szavazat
Kovács István
1 504 75,1%
Horváth Jánosné
Örkényi Polgári Kör
499 24,9%
2002 Részvétel: 42%
Jelölt Szavazat
Kovács István
MSZP
1 138 75,3%
Jóri József
374 24,7%
2006 Részvétel: 41%
Jelölt Szavazat
Kovács István
MSZP
1 063 71,4%
dr. Schulz Péter
426 28,6%
2010 Részvétel: 48%
Jelölt Szavazat
Kovács István
MSZP
1 245 71,3%
dr. Schulz Péter
Örkényi Polgári Kör
404 23,0%
Lakatos Tivadar
MCF Roma Összefogás Párt
100 5,7%
2014 Részvétel: 42%
Jelölt Szavazat
Kovács István
1 162 76,4%
Szobotin Gábor
358 23,6%
2019 Részvétel: 46%
Jelölt Szavazat
Kulcsár István
988 57,3%
Kovács István
735 42,7%

Polgármesterek[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Kovács István Kulcsár
István
MSZP

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A telelpülés 2004 óta visel városi címet, előtte nagyközség volt. Lásd: Háttér
  2. 1950 előtt az Alsódabasi járáshoz, majd a Dabasi járáshoz, közvetlenül a rendszerváltás előtti években pedig a Dabasi nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Dabasi kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Dabasi járás része.
  3. A közös tanács a hetvenes évek elején jött létre és 1983-ig Hernád is a tagja volt.
  4. Somogyvári László 1979-ben már tanácselnökként adott interjút a Pest Megyei Hírlapnak: „Közös számvetésre készülnek”, Pest Megyei Hírlap, 1979. december 21., 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. február 5.) ; az 1985-ös választás eredménye: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. február 5.) ; a lemondásról és az új tanácselnökről: „Lelkesedését felőrölték a hamis vádaskodások”, Pest Megyei Hírlap, 1989. január 14., 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. február 5.) .
  5. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  6. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  7. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  8. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, így a megyei napilap tudósítása alapján ismert a választás eredménye. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. február 5.) 
  9. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]