Pietro Grasso

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pietro Grasso
Született1945. január 1. (79 éves)[1]
Licata
Állampolgárságaolasz
Foglalkozása
Tisztsége
  • National anti-mafia and anti-terrorism prosecutor (2005. október 11. – 2012. december 27.)
  • az olasz szenátus tagja (2013. február 28. – 2018. március 22.)
  • President of the Italian Senate (2013. március 16. – 2018. március 22.)
  • Substitute President of Italy (2015. január 14. – 2015. február 3.)
  • az olasz szenátus tagja (2018. március 16. – 2022. október 12.)
IskoláiPalermói Egyetem
Pietro Grasso aláírása
Pietro Grasso aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pietro Grasso témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pietro Grasso (Licata, 1944. december 23. –) olasz jogász, politikus, 2013 és 2018 között a Szenátus elnöke, 2015-ben rövid ideig Olaszország ideiglenes elnöke.

Élete[szerkesztés]

Pietro Grasso 1944-ben született a szicíliai Licata városában, gyermekkorát Palermóban töltötte. Középiskolai tanulmányait követően a Palermói Egyetem jogi karának hallgatója lett, ahol 1966-ban szerzett jogi diplomát. Ezután Barrafrancában kezdett bíróként dolgozni, majd 1972-ben Palermóban lett ügyész. 1980-ban a szicíliai régió elnökének, Piersanti Mattarellának (Sergio Mattarella bátyja) maffia általi meggyilkolásával kapcsolatos nyomozás vezetője lett. 1985-től az 1987-ig tartó Cosa Nostra-per társbírója volt, a 475 vádlottra összesen 19 életfogytiglani és több, mint 2600 év börtönbüntetést szabott ki ítéletében. A maxiprocess néven ismert pert követően az olasz maffiaellenes bizottság tanácsadója lett. 1991-ben az igazságügyi minisztérium bűnügyi igazgatóságának tanácsadója lett a később meggyilkolt Giovanni Falcone mellett, majd 1992-ben a minisztérium kabinetfőnök-helyettesévé nevezték ki, ezután pedig a Nemzeti Maffiaellenes Igazgatóság helyettes ügyésze lett. 1993-ban merényletet kíséreltek meg ellene a maffiaperekben betöltött szerepe miatt.[2][3]

1999 és 2005 között Palermóban volt államügyész, majd 2005-től 2012-ig országos maffiaellenes főügyész volt. 2013-ban a Demokrata Párt színeiben, Lazio régió képviselőjeként az olasz Szenátus tagjává választották, majd hamarosan a Szenátus elnöke is lett, tisztségét 2018-ig töltötte be. 2015 elején Giorgio Napolitano lemondása után néhány hétre Olaszország ideiglenes elnöke lett, Sergio Mattarella hivatalba lépéséig. 2017-ben az új választási törvény elfogadása után kilépett a Demokrata Pártból, és hamarosan létrehozta a Szabad és Egyenlő nevű balközép pártszövetséget, melynek 2019-ig elnöke és a 2018-as választáson listavezetője is volt. 2018 és 2022 között Szicília képviselője volt a Szenátusban. 2022 után visszavonult a politikától.[2][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13]

Felesége 1970-től Maria Fedele, fiuk, Maurillino rendőrtiszt lett.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b c La mia storia (it-IT nyelven). Pietro Grasso. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  3. ↑ http://www.senato.it/leg/17/BGT/Schede_v3/Attsen/00029110.htm
  4. ↑ Online, Redazione: Da Epifani a Mineo, gli ultimi candidati Pd Bersani: siamo noi la lepre da inseguire (olasz nyelven). Corriere della Sera, 2013. január 8. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  5. ↑ Camera, Boldrini presidente. Al Senato Grasso vince il ballottaggio con Schifani (it-IT nyelven). Il Fatto Quotidiano, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  6. ↑ Notizie | Senato della Repubblica. www.senato.it. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  7. ↑ Grasso ha deciso: Senato parte civile nel processo a Berlusconi sulla compravendita (olasz nyelven). la Repubblica, 2014. február 5. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  8. ↑ „Italy profile - Timeline”, BBC News, 2012. március 19. (Hozzáférés: 2024. január 14.) (brit angol nyelvű) 
  9. ↑ „Italy MPs elect judge Sergio Mattarella as president”, BBC News, 2015. január 31. (Hozzáférés: 2024. január 14.) (brit angol nyelvű) 
  10. ↑ Pietro Grasso lascia il gruppo del Pd: 'Fiducia una violenza' - Politica (olasz nyelven). Agenzia ANSA, 2017. október 26. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  11. ↑ Senato, il presidente Pietro Grasso lascia gruppo Pd. Zanda: "Dissenso su linea del partito" (olasz nyelven). la Repubblica, 2017. október 26. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  12. ↑ Grasso: «Questo non è più il mio partito». E ora Pietro tratta con i bersaniani (olasz nyelven). www.ilmessaggero.it, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  13. ↑ Pietro Grasso sarà il leader della sinistra (olasz nyelven). Il Post, 2017. december 3. (Hozzáférés: 2024. január 14.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pietro Grasso című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Elődje:
Giorgio Napolitano
Az Olasz Köztársaság elnöke
(ideiglenes)
2015. január 15. –
2015. február 3.		Az Olasz Köztársaság elnökének címere
 Utódja:
Sergio Mattarella
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pietro_Grasso&oldid=26795243”