Pierre Cardin
| Pierre Cardin | |
 | |
| Született | Pietro Costante Cardin[1] 1922. július 2.[2][3][4][5][6] Sant'Andrea di Barbarana[7] |
| Elhunyt | 2020. december 29. (98 évesen)[8][9][10][11][12] Neuilly-sur-Seine[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | UNESCO jószolgálati nagykövet |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Montmartre-i temető[12] |
 | |
| Pierre Cardin aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Cardin témájú médiaállományokat. | |
Pierre Cardin, eredeti nevén Pietro Cardini (San Biagio di Callalta, Olaszország, 1922. július 2. – Párizs, 2020. december 29.) francia divattervező és divatháztulajdonos.
Élete és divatháza
[szerkesztés]Cardin egy borkereskedő hetedik, egyben legkisebb gyerekeként született. Alighogy a háború hullámai elcsitultak, 1944-ben Párizsba költözött, és rajzoló lett a Paquin-divatháznál, de már rögtön lehetőséget kapott, hogy tervezhesse Jean Cocteau A szépség és a szörnyeteg c. filmjének jelmezeit (1946). A következő évtől Christian Diornál dolgozott, az aktuális női New Look-kollekcióba tervezett rövid, az alakot hangsúlyozó szoknyákat.
Cardin az üzletszervezésben is példaadónak bizonyult, a mérvadó divattervezők közül elsőként használta márkanevét (voltaképpen személynevét) licencüzletek nyitásához, eleinte Franciaországban, majd világszerte. Ezzel az haute couture-t a szélesebb közönség számára is közelebb hozta.
Üzleti tehetsége máskülönben is egyedülálló, amennyiben a divat közvetlen területéről is elmozdult, vállalkozása karóráktól lakberendezési tárgyakon, porcelánokon, kerámiákon és bútorokon át elektromos cikkekig, autók belső térkialakításáig terjed. Már az 1970-es években kapcsolatot keresett a Kínai Népköztársasággal, egyenruhát tervezett a kínai posta, rendőrség és hadsereg számára. 1977-ben kosztümöket és koronázási ruhát készített Jean-Bédel Bokassa közép-afrikai diktátor császárrá koronázására. 1965-ös André Courrèges tervezővel közös elhíresült párizsi bemutatóján elsőként küldött gumicsizmás manökeneket a kifutóra, fényes, műanyag kabátban és nadrágban. Ugyancsak ő hozta divatba a kötényruhát.
1981-ben Párizsban megvásárolta a Maxim’s éttermet, majd továbbiakat Moszkvában, New Yorkban és Pekingben. Pierre Cardin (2007-ben) Théoule-sur-Merben élt, Cannes mellett. (Gömb alakúra kialakított szobákból álló háza maga is látványosság.) Az ő tulajdonában volt De Sade márki dél-franciaországi kastélya is.
Cardin (2007-ben) mintegy 800 céget birtokolt 180 országban, ahol mintegy 200 000-en dolgoznak, egyebek mellett négy színháza is volt (pl. a párizsi Théâtre des Ambassadeurs), de birtokolt szállodákat, kastélyokat, és médiaérdekeltségei is voltak.
Kitüntetések
[szerkesztés]- A Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
- A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka
- mint egyetlen divattervező a Francia Szépművészeti Akadémia tagja
- Az UNESCO jószolgálati nagykövete
- 1985-ben elnyerte a Divat Oscarját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Fichier des personnes décédées mirror
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Roglo
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
- ↑ Le couturier français Pierre Cardin est mort (francia nyelven)
- ↑ https://apnews.com/article/entertainment-europe-western-europe-pierre-cardin-celebrity-913d1fb35bf84c5da5b62ed8494f1cd5 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 29.)
- ↑ https://www.nytimes.com/2020/12/29/style/pierre-cardin-dead.html (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 29.)
- ↑ Who's Who in France (francia nyelven). Who’s Who in France
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2024. június 29.)
- ↑ NMVW-collection website. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ tweet. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
További információk
[szerkesztés]- Picken, Mary Brooks – Dora L. Miller, Dressmakers of France, New York, 1956
- Bender, Marylin, The Beautiful People, New York, 1967
- Lyman, Ruth, ed., Couture: An Illustrated History of the Great Paris Designers and Their Creations, New York, 1972
- Carter, Ernestine, Magic Names of Fashion, London, 1980
- Pierre Cardin [exhibition catalogue], Tokyo, 1982
- Milbank, Caroline Rennolds, Couture: The Great Designers, New York, 1985
- Guillen, Pierre-Yves – Jacqueline Claude, The Golden Thimble: French Haute Couture, Paris, 1990
- Mendes, Valerie, Pierre Cardin: Past, Present, Future, London, 1990, 1991
- Morais, Richard, Pierre Cardin: The Man Who Became a Label, London, 1991
- Sindelyes Dóra: Munkaruhák divatja. Cejgnyilvántartás – HVG 2007. december 8.
- [1]
- [2]
- [3]
- [4]
- Divattervező.lapozz.hu
