Pierre Cardin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pierre Cardin
Pierre Cardin.jpg
Született Pietro Costante Cardin
1922. július 2. (96 éves)[1][2][3]
San Biagio di Callalta
Állampolgársága francia
Foglalkozása divattervező
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka
  • A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Barátságért Érdemrend
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
  • Order of Merit (Ukraine), 3rd class

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Cardin témájú médiaállományokat.
Pierre Cardin ball pens

Pierre Cardin, eredeti nevén Pietro Cardini (San Biagio di Callalta, Olaszország, 1922. július 2. –) francia divattervező és divatháztulajdonos.

Élete és divatháza[szerkesztés]

Cardin egy borkereskedő hetedik, egyben legkisebb gyerekeként született. Alighogy a háború hullámai elcsitultak, 1944-ben Párizsba költözött, és rajzoló lett a Paquin-divatháznál, de már rögtön lehetőséget kapott, hogy tervezhesse Jean Cocteau Szépség és a szörnyeteg c. filmjének jelmezeit (1946). A következő évtől Christian Diornál dolgozott, az aktuális női New Look-kollekcióba tervezett rövid, az alakot hangsúlyozó szoknyákat.

Cardin az üzletszervezésben is példaadónak bizonyult, a mérvadó divattervezők közül elsőként használta márkanevét (voltaképpen személynevét) licencüzletek nyitásához, eleinte Franciaországban, majd világszerte. Ezzel az haute couture-t a szélesebb közönség számára is közelebb hozta.

Üzleti tehetsége máskülönben is egyedülálló, amennyiben a divat közvetlen területéről is elmozdult, vállalkozása karóráktól lakberendezési tárgyakon, porcelánokon, kerámiákon és bútorokon át elektromos cikkekig, autók belső térkialakításáig terjed. Már az 1970-es években kapcsolatot keresett a Kínai Népköztársasággal, egyenruhát tervezett a kínai posta, rendőrség és hadsereg számára. 1965-ös André Courrèges tervezővel közös elhíresült párizsi bemutatóján elsőként küldött gumicsizmás manökeneket a kifutóra, fényes, műanyag kabátban és nadrágban. Ugyancsak ő hozta divatba a kötényruhát.

1981-ben Párizsban megvásárolta a Maxim's éttermet, majd továbbiakat Moszkvában, New Yorkban és Pekingben. Pierre Cardin ma Théoule-sur-Merben él, Cannes mellett. (A gömb alakúra kialakított szobákból álló ház maga is látványosság.) Az ő tulajdonában van ma Marquis de Sade délfranciaországi kastélya is.

Cardin ma (2007) mintegy 800 céget birtokol 180 országban, ahol mintegy 200 000-en dolgoznak, egyebek mellett négy színháza is van (pl a párizsi Théâtre des Ambassadeurs), de szállodákat, más kastélyokat is birtokol, és médiaérdekeltségei vannak.

Kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017. augusztus 23., https://rkd.nl/explore/artists/248520
  2. Pierre Cardin
  3. Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

További információk[szerkesztés]

  • Picken, Mary Brooks - Dora L. Miller, Dressmakers of France, New York, 1956.
  • Bender, Marylin, The Beautiful People, New York, 1967.
  • Lyman, Ruth, ed., Couture: An Illustrated History of the Great Paris Designers and Their Creations, New York, 1972.
  • Carter, Ernestine, Magic Names of Fashion, London, 1980.
  • Pierre Cardin [exhibition catalogue], Tokyo, 1982.
  • Milbank, Caroline Rennolds, Couture: The Great Designers, New York, 1985.
  • Guillen, Pierre-Yves - Jacqueline Claude, The Golden Thimble: French Haute Couture, Paris, 1990.
  • Mendes, Valerie, Pierre Cardin: Past, Present, Future, London, 1990, 1991.
  • Morais, Richard, Pierre Cardin: The Man Who Became a Label, London, 1991.
  • Sindelyes Dóra: Munkaruhák divatja. Cejgnyilvántartás - HVG 2007. december 8.
  • [1]
  • [2]
  • [3]
  • [4]
  • Divattervező.lapozz.hu