Phractocephalus hemioliopterus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Phractocephalus hemioliopterus
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Család: Pimelodidae
Nem: Phractocephalus
Agassiz, 1829
Faj: P. hemioliopterus
Tudományos név
Phractocephalus hemioliopterus
(Bloch & Schneider, 1801)
Szinonimák
  • Phractocephalus bicolor Spix & Agassiz, 1829
  • Pimelodus grunniens Humboldt, 1821
  • Rhamdia grunniens (Humboldt, 1821)
  • Silurus hemioliopterus Bloch & Schneider, 1801
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phractocephalus hemioliopterus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phractocephalus hemioliopterus témájú médiaállományokat és Phractocephalus hemioliopterus témájú kategóriát.

A Phractocephalus hemioliopterus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a Pimelodidae családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is.

Előfordulása[szerkesztés]

A Phractocephalus hemioliopterus előfordulási területe Dél-Amerika északi fele, ahol az Amazonas és az Orinoco vízrendszereket népesíti be. Ezt a halat betelepítették Florida vizeibe is, azonban eddig még nem alakított ki életképes állományt.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a harcsafaj átlagosan 60 centiméter hosszú, de elérheti a 134 centiméteres hosszúságot is. 85 centiméteresen felnőttnek számít. Az eddig kifogott legnagyobb példány 44,2 kilogrammot nyomott. A háti része olajzöld és a hasi része sárgásfehér; a két szín között nincsenek átmeneti árnyalatok, emiatt a színkülönbség szembetűnő. A farokúszója élénkvörös, a többi úszó vége is vöröses. Az felső állcsontján (maxilla) két nagy bajusz, míg az állkapocscsontján (mandibula) négy kisebb bajusz látható.

Életmódja[szerkesztés]

A trópusi vizeket kedveli, ahol a meder közelében keresi táplálékát és pihen. Az 5,5-6,8 pH értékű, valamint a 20-26 Celsius-fokos hőmérsékletű édesvizeket kedveli. Tápláléka csontos halakból, rákokból és gyümölcsökből tevődik össze.

Felhasználása[szerkesztés]

Ipari mértékű halászata nincs, azonban azok az emberek akik az élőhelye közelében élnek ki-kihalásszák étkezési célokból. A sporthorgászok is kedvelik. Szép színei miatt kedvelt városi akváriumi hal.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]