Ugrás a tartalomhoz

Patay-kastély (Abaújszántó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patay-kastély
Ország Magyarország
TelepülésAbaújszántó
Épült1820 körül
ÉpíttetőPatay család
Stílusklasszicizmus
CsaládPatay család
Rekonstrukciók évei1983
Állapotarom

Tulajdonosönkormányzat
Látogathatókívülről megnézhető, bemenni omlásveszély miatt tilos
CímCekeházi út
Elhelyezkedése
Patay-kastély (Magyarország)
Patay-kastély
Patay-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 04″, k. h. 21° 12′ 29″48.284517°N 21.208067°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 04″, k. h. 21° 12′ 29″48.284517°N 21.208067°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Patay-kastély témájú médiaállományokat.

A klasszicista stílusú Patay-kastély Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Abaújszántó Cekeháza nevű részén található, 1820 körül épült. Jelenleg kihasználatlan, műemlékvédelem alatt áll.

Története

[szerkesztés]

A báji Patay-család a 18. században jutott hozzá cekeházi földbirtokokhoz. Egy erre alkalmasnak minősített területen kezdte el építeni előbb udvarházát, majd később a kastélyát, az építkezés 1820 körül fejeződött be. A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák kaptak helyet. A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott. 2003-ban Abaújszántó (ma közigazgatásilag a városhoz tartozik) önkormányzata visszavásárolta a kastélyt és tartozékait, idegenforgalmi hasznosítás tervével, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota folyamatosan romlik.

Leírása

[szerkesztés]
A majorsági épületek egy része igen romos állapotú

A klasszicista stílusban épült, szimmetrikus elrendezésű kastélyépület nagyobbrészt földszintes, középső tömbje egyemeletes. Az épülettömb nyeregtetőjét kétoldalt timpanonok zárják le (az északnyugati homlokzaton még ma is látható a címerpajzs). A középső tömb homlokzata előtt nagyméretű terasz ugrik ki, melynek két oldalára lépcső vezet. Jobb szárnya alatt pince húzódik.

2004-ben Nagy Veronika és Szőke Balázs készített az önkormányzat megbízásából tanulmányt az épületről, melyből kiderül, hogy a korabeli kémények oldalsó füstnyílásúak voltak. Ilyenekkel ma már szinte csak a belső-zempléni területeken, főként Háromhután lehet találkozni. A kastélyhoz majorsági épületek, illetve ősfás park is tartozott, ezek ma is megtekinthetőek.

Források

[szerkesztés]