Ugrás a tartalomhoz

Patay-kastély (Gomba)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 7., 05:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9))
Patay-kastély
Ország Magyarország
TelepülésGomba

CímJókai Mór u.; hrsz: 315
Elhelyezkedése
Patay-kastély (Pest vármegye)
Patay-kastély
Patay-kastély
Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 22′ 04″, k. h. 19° 31′ 38″47.367778°N 19.527222°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 04″, k. h. 19° 31′ 38″47.367778°N 19.527222°E
Térkép

A Patay-kastély egy műemlékileg védett kastély a Pest megyei Gomba községben. Műemlékvédelmi törzsszáma 7032.

Története

A 18. sz. végén épült klasszicista stílusban. Abban az időben itt volt a falu Monor felé eső széle. Eredetileg birtok- és gazdasági központ (majorság) volt. 1795-ben bővítették kastéllyá; miután elkészült, itt lakott báji Patay I. József (1740-1819) és Fáy Bora.

Legismertebb tulajdonosa unokájuk, báji Patay II. József (1797 v. 1804 -?) a reformkori ellenzék vezére, Kossuth legfőbb kortese volt. Ő 1820-tól élt itt feleségével, Bárczay Franciskával. 1861-től báji Patay Ferenc és báró Podmaniczky Gizella lakta; 1940-ig báji Patay III. József birtokolta.

A 2. világháború után egy ideig művelődési ház és autós kertmozi volt itt, majd állaga annyira leromlott, hogy kiürítették. Azóta is elhagyatva áll; a falu honlapja szerint „jelenleg felújításra vár, nem látogatható”. A hátsó (kerti) homlokzat előtt „futball- és sportpályát alakítottak ki”.[1]

A kastély neves vendégei voltak: Nyáry Pál, Schodelné Klein Rozália, Ráday Gedeon, Wartensleben Ágoston, Fáy András.

Az épület

A szabadon álló, részben egyemeletes kastélyt az évszázadok során toldalékokkal egészítették ki. Ettől alaprajza szabálytalanná vált.

A főépület középső része egyemeletes, egy-egy ablaktengelyes szélei földszintesek. A háromtengelyes emeletes részt háromszögletű oromzat zárja le. Az emeletes részt falsáv kereteli; földszintjén konzollal díszített pilaszter látható. A homlokzat közepén rizalit ível elő. Földszintjén a kettős falsávval keretelt faltükörben egyenesen záródó ajtó mellett egy-egy ablak nyílik. Az ajtó feletti egykori erkélyből csak a négy vaskonzol és az erkélyajtó nyílása maradt meg. Ennek két oldalán ugyancsak egy-egy ablak látható. A rizalitot fedő nyeregtető a hátsó homlokzaton is folytatódik — ez a bejárati részhez hasonló beosztású, szintén kétszintes.

Az épület mindkét oldalához homorított ívű földszintes szárny kapcsolódik, a sarkoknál hegyesszögben előreugró, egyemeletes, egytengelyes, sátortetővel fedett toronnyal. Lent ajtajuk, fent ablakaik egyenesen záródnak. A bal oldali toronyhoz kis, emeletes épületrész kapcsolódik.

A hátsó homlokzat rizalitja előtt valaha nyitott, fa veranda állt. A két szárnyépületen három-három egyenesen záródó ablak nyílt. Ezek közül a jobbszélsőt idővel ajtóvá alakították, majd befalazták.

Egyes helyiségek mennyezete boltozatos, másoké sík.

Jelenlegi hasznosítása

A felszabadulás után egy ideig művelődési ház, majd könyvtár működött benne. Leromlott állapota miatt kiürítették, majd az önkormányzat eladta.[2] 2007-ben felújításra várt — a falu honlapja[3] szerint ez az állapot 2016 elejéig mit sem változott.

Jegyzetek

Források