Ugrás a tartalomhoz

Pap László (villamosmérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pap László
Életrajzi adatok
Született1943. december 9. (80 éves)
Diósgyőr
Ismeretes mintvillamosmérnök
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterülethíradástechnika
Kutatási területvezetéknélküli hírközlési rendszerek
Tudományos fokozatakadémiai doktor (1992)
Munkahelyek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemegyetemi tanár (1992–2014), professor emeritus
Más munkahelyekMagyar Telekom (felügyelőbizottsági elnök)
Tudományos publikációk számatöbb mint 170
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagságlevelező tag (2001), rendes tag (2007)

Pap László (Diósgyőr, 1943. december 9. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, hírközlési mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó úgynevezett kódosztású technológia. Számos rádiós- és mobiltechnológiás ipari fejlesztésben vett részt. 1994 és 2001 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, majd 2004-ig az egyetem stratégiai rektorhelyettese.

Életpályája

[szerkesztés]

Iskoláit Miskolcon kezdte, majd a középiskolai időszakának jelentős részét már Budapesten töltötte, ahol a József Attila Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. Ezt követően felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára, ahol 1967-ben szerzett mérnöki diplomát, majd az egyetem vezetéknélküli híradástechnikai tanszékén (később Híradástechnikai Elektronikai Intézet, híradástechnikai tanszék, illetve hálózati rendszerek és szolgáltatások tanszék) lett oktató. 1980-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. A ranglétra végigjárását követően (tanársegéd, adjunktus, docens) 1992-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1992-ben a híradástechnikai tanszék vezetésével is megbízták, tisztségét 2008-ig töltötte be. Emellett 1994-ben az egyetem Villamosmérnöki (és Informatikai) Kar dékánjává választották, tisztségében 1997-ben megerősítették. 2001-ben az egyetem stratégiai rektorhelyettesévé választották hároméves ciklusra. 2005-ben a Mobil Innovációs Központ igazgatásával bízták meg. 2014-ben emeritálták. Magyarországi állásai mellett többször járt tanulmányúton: 1973-ban és 1989-ben Prágában a Csehszlovák Tudományos Akadémia Híradástechnikai és Elektronikai Intézetében, 1983-ban a Zürichi Műszaki Egyetemen.

1980-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának és az Informatikai Tudományos Bizottságnak lett tagja. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották. Ezenkívül 2008-ban a londoni székhelyű Academia Europaea is felvette tagjai sorába. Számos tudományos egyesületben vállalt aktív szerepet: a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek több éven át alelnöke, illetve 1995 és 2001 között elnöke volt. 2007-ben az egyesület tiszteletbeli elnökévé választották. Emellett 2001-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége elnökeként is tevékenykedett. 1992-ben a Magyar Űrkutatási Tanács tagja lett. 1990-ben a Természet Világa című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Az MTA megbízásából az Elektronika újabb eredményei című könyvsorozat szerkesztője volt. Részt vett különböző hírközlési ipari vállalatok munkájában is: 1993-ban a MATÁV, 1994-ben az Antenna Hungária privatizációját értékelő bizottság tagja volt. 1993-ban, valamint 1997 és 2001 között a MATÁV felügyelőbizottságának tagjává, majd 2001-től elnökévé választották. Ezt a pozíciót a cég Magyar Telekommá való átalakítása után is megtartotta. Közleményeit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Oszcillátorok stabilitása (társszerző, 1975)
  • Kapcsolási elrendezés nagysebességű, nagypontosságú analóg vektorgenerátor megvalósítására grafikus megjelenítőkben (szabadalom, 1978)
  • RC oscillator with extremly low harmonic distortion (társszerző, 1980)
  • Intrauterine growth retardation: ultrasonic diagnosis (társszerző, 1983)
  • Kapcsolási elrendezés direkt szekvenciális elven működő szórt spektrumú vevőkészülékhez (szabadalom, 1985)
  • A szórt spektrumú kommunikáció néhány elméleti és gyakorlati problémája (1992)
  • Analysis of frequency-hopped packet radio networks with random signal level (társszerző, 1994)
  • Technológiai előretekintési program (társszerző, 2000)
  • Comparison of Different Neural Network Based Multi-user Detectors (társszerző, 2000)
  • Performance Comparison of Different PLC Architectures (társszerző, 2001)
  • A Survey of Multiuser/Multisubchannel Detection Schemes Based on Recurrent Neural Networks (társszerző, 2002)
  • Multiple-access capability of synchronous FHSS wireless networks: An analysis of the effects of the spacing between hopping carriers (társszerző, 2007)
  • A Unified Framework for Interference Analysis of Noncoherent MFSK Wireless Communications (társszerző, 2010)
  • General interference analysis of M-QAM and M-PSK wireless communications (társszerző, 2013)

Források

[szerkesztés]