Palatul Primăverii

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palatul Primăverii
Palatul Primǎverii-1286-a.jpg
Település Bukarest
Cím Bd. Primăverii 50, 014192
Építési adatok
Építés éve 1964–1965
Rekonstrukciók évei 1970–1971
Elhelyezkedése
Palatul Primăverii (Bukarest)
Palatul Primăverii
Palatul Primăverii
Pozíció Bukarest térképén
é. sz. 44° 28′ 09″, k. h. 26° 05′ 33″Koordináták: é. sz. 44° 28′ 09″, k. h. 26° 05′ 33″
Palatul Primăverii weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palatul Primăverii témájú médiaállományokat.

A bukaresti Palatul Primăverii a Ceaușescu-család fő rezidenciája[1] volt. Az eredetileg Gheorghiu-Dej számára épült villában 1965–1989 között Nicolae Ceaușescu és családja lakott, innen kormányozva az országot. A kommunizmus bukása után továbbra is az állam tulajdonában maradt, 2016-tól múzeumként működik.

Története[szerkesztés]

A Bukarest északi részén levő, a városi közüzemek által birtokolt területet 1932-től kezdték beépíteni; később itt alakult ki a Primăverii (Tavasz) városrész, ahol főként tisztviselők laktak.[2] A hatalomra kerülő kommunisták lebontották a meglevő épületeket, és 1950-től kezdődően itt húzták fel a nomenklatúra házait. A Primăverii sugárút 50. szám alatti villát 1964-ben kezdték építeni mint Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista vezető egyik protokoll-épületét, majd Dej 1965-ös elhalálozása után utódja, Ceaușescu otthona lett.[3] Kezdetben szerény, alig néhány szobát tartalmazó épület volt; 1970–1971 között Ceaușescu parancsára kibővítették, 80 szobás palotává alakítva.[4] Építésze Aron Grimberg-Solari volt, a palota kertjét Robert Woll és Florin Teodosiu alkotta meg, a bútorok és berendezés tervezői Robert Woll és Agrippa Popescu voltak.[5]

Az épületet P50-es objektumnak nevezték; főbejáratának küszöbét csak a Ceaușescu-család tagjai és meghívottjaik léphették át.[5] A diktátor itt fogadta Charles de Gaulle-t (1968), Richard Nixont (1969), és Fidel Castrót (1972).[3]

Az 1989-es forradalom alatt az emberek behatoltak a palotába és több dolgot elloptak, néhány szobát megrongáltak. Ezután nagyrészt kihasználatlanul állt, ugyanis egyetlen állami méltóság sem akart beköltözni az ország sötét korszakát idéző rezidenciába; néhány alkalommal protokoll-épületként használták, küldöttségeket szállásolva el benne.[6] 2016 márciusában látogathatóvá tették a palotát Casa Ceaușescu (Ceaușescu-ház) néven, majd novemberben az alatta levő bunkert is.

Leírása[szerkesztés]

A berendezés főleg neoklasszicista és neoreneszánsz.[5] A legtöbb helyiség selyemmel van tapétázva, a falakat híres kortárs, főként román festők képei díszítik. Az előcsarnokban egy muranói üvegmozaikkal burkolt szökőkút van, mellette Sèvres-i porcelánvázák és egy flamand faliszőnyeg. A Ceaușescu-házaspár lakosztályát reneszánsz illetve XIV. és XV. Lajos-stílusú bútorok, továbbá márványárkádok és üvegcsillárok díszítik. Hálószobájukban közös ágy volt; ezenkívül Elena egy külön hálószobát is használt. A házaspár gyerekei, Valentin, Zoia, és Nicu külön lakosztályokat birtokoltak. Az épületben még helyet kapott többek között egy moziterem, egy fedett úszómedence, egy egzotikus növényeket tartalmazó télikert, és egy borpince.[7] A bomba-, atom-, vagy kémiai támadás átvészelését egy alagsori bunker biztosította, 10 méterrel a talajszint alatt.[1]

A berendezési tárgyak nagyrésze Romániában készült; a külföldi tárgyakat főleg ajándékba kapták. Az épület és a berendezés nem a család, hanem az állam tulajdonát képezte, így 1989 után is az állam tulajdonában maradt.[7]

A parkosított telek fél hektáros, az épület 3000 négyzetméteres; értékét 18–22 millió euróra becsülik.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Primele imagini din buncărul secret al familiei Ceaușescu”, Mediafax, 2016. november 26. (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 
  2. Ofrim, Alexandru. Străzi vechi din Bucureștiul de azi. Bukarest: Humanitas, 215. o. (2007). ISBN 9789735017330 
  3. a b Cum arată Palatul Primăverii, fosta casă a lui Nicolae Ceaușescu”, Europa FM, 2017. április 17. (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 
  4. Palatul aurit al lui Ceaușescu, deschis poporului”, Evenimentul Zilei, 2016. március 13.. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 
  5. a b c Palatul de 80 de camere în care au locuit soţii Ceauşescu poate fi vizitat în Bucureşti”, Gândul, 2016. március 12. (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 
  6. Palatul de aur al lui Ceaușescu, transformat în muzeu cu o vopsea ieftină”, Evenimentul Zilei, 2015. április 30. (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 
  7. a b Aproape 1000 de români au venit să vadă Palatul Primăverii”, Pro TV, 2016. március 12. (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 
  8. The Primăverii Palace is estimated at 18-22 million Euro”, The Diplomat, 2016. március 29.. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. május 31.) 

További információk[szerkesztés]