Palásthy Irén
| Palásthy Irén | |
 | |
| Palásthy Irén 1926-ban Bicot/Bigot kutyájával | |
| Született | Pollák Irma[1][2] 1898. október 27.[1][3][2] Rákospalota[1][2] |
| Elhunyt | 1985 (86-87 évesen)[4] Amerikai Egyesült Államok |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hans Bartsch (1920. augusztus 23. – 1953. július 10.)[3] |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Ferncliff Cemetery[4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Palásthy Irén, Pollák Irma (Rákospalota, 1898. október 27.[5] – USA, 1984. december) színésznő.
Pályafutása[szerkesztés]
Pollák Salamon boskovicei születésű cipészmester és az ivanóci származású Sternfeld Anna leányaként született. Előbb a Magyar Királyi Operaházban balettnövendék volt, majd a Népopera tagja lett, ahol 1920-ban az Ezüst sirály Marietta szerepében tűnt fel. Ugyanez év július 1-jén nagy sikert ért el a Vígszínházban, a Hermelines nő című operett Lavalle Sophie szerepében. 1920. augusztus 23-án Budapesten házasságra lépett a nála 15 évvel idősebb Hans Bartsch-sal (Bartsch János Ernő Valdemár, szül. 1883. december 2.), az ismert amerikai színházi vállalkozóval.[6] Ekkor külföldre ment,[7] ahol tánctanulmányait folytatta, megtanult németül, angolul és eljátszotta a No, no Nanette című operett főszerepét Berlinben, Münchenben, Drezdában, Bécsben, majd ezzel a darabbal Budapesten is vendégszerepelt, a Király Színházban, 1928. március 17-én. A darabot férje vezetésével mutatták be. Közben 1924. július 30-án fellépett a Renaissance Színházban, a Dorina és a véletlen című operettben. 1928-ben Bartsch társulatával a Király Színházban, majd 1933-ban az Andrássy úti Színházban vendégszerepelt. Ezt követően visszavonult a színpadtól. 1944 júniusában Hankovszky Varga Árpádné Csécs Izabella feljelentette a művésznőt Jaross Andor belügyminiszternél és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságnál (KEOKH) is, mire családjának nőtagjait deportálták és Palásthy Irént is csak az amerikai követet képviselő svájci megbízott közbelépése mentette meg.[8] 1947–48-ban férjével féléves tanulmányúton jártak külföldön, főleg Londonban és Párizsban töltöttek hosszabb időt, Oscar Straus A Csokoládékatona című darabjának felújítását készítették elő.[9] Később férjével az Amerikai Egyesült Államokban élt, majd annak halála után a színházi ügynökségét irányította az 1960-as években.[10] Sírja a Ferncliff Cemetery and Mausoleumban található (Hartsdale, Westchester megye, New York állam, USA).[11]
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Helén (Schubert–Berté: Három a kislány)
- Dorina (Gilbert: Dorina és a véletlen)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b c Internet Movie Database (angol nyelven)
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Születése bejegyezve a rákospalotai (Bp. XV. ker.) állami születési akv. 475/1898. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami házassági akv. 277/1920. folyószáma alatt.
- ↑ New York Passenger Arrival Lists (Ellis Island), 1892-1924
- ↑ Magyar Országos Tudósító, 1947. szeptember 4., 12. kiadás, 16 óra 10 perc.
- ↑ A Reggel, 1948. május 31. / 23. szám, 8. old.
- ↑ Film Színház Muzsika, 1960. február 12 / 7. szám, Film Színház Muzsika, 1966. március 11. / 10. szám.
- ↑ Findagrave
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 430. o.
- Horváth Csaba: Palásthy Irén életútja – Palotáról New Yorkba – az első magyar hangosfilmes rakospalotaanno.hu, 2019. 01. 30.
További információk[szerkesztés]
- Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
