Ugrás a tartalomhoz

Osnabrück

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osnabrück
A város látképe
A város látképe
Osnabrück címere
Osnabrück címere
Osnabrück zászlaja
Osnabrück zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományAlsó-Szászország
JárásAlsó-Szászország
Rangjárási jogú város
Alapítás éve780
PolgármesterWolfgang Grieser][1] (CDU)
Irányítószám49074–49090
Körzethívószám
  • 0541
  • 05402
  • 05406
  • 05407
RendszámOS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség167 366 fő (2022. dec. 31.)[2]
Népsűrűség1 397,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság63 m
Terület119,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″52.278889°N 8.043056°EKoordináták: é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″52.278889°N 8.043056°E
Osnabrück (Alsó-Szászország)
Osnabrück
Osnabrück
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Osnabrück weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osnabrück témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Osnabrück város Németországban, Alsó-Szászországban, a Osnabrücki egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése

[szerkesztés]

A Haase völgyében, Hannovertől nyugatra Brémától délnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]
Wenzel Hollar 1633-ban készített várostérképe

A várost Nagy Károly alapította 780 körül: püspöki székhelyül jelölte ki, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. 1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben Barbarossa Frigyes császár külön előjogokat is adott a városnak, a középkorban pedig híres volt szövőiparáról.

Óvárosa nagyon régi, valamikor a 8. század körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János-templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.

1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban részt vevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.

1648 október 25-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban részt vevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.

A második világháború idejére már fontos ipari központ volt. A sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.

Politika

[szerkesztés]
A városháza épülete
mandátumok a városi tanácsban (Rat der Stadt)
2
15
11
1
1
2
18
15 11 18 
50 képviselő az alábbiak szerint:

A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki a város a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.

1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.

A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központ.

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A1-es, A3a-os és az A33-as autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
A dóm

Látnivalók

[szerkesztés]
A város látképe
  • Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
  • Mária-templom (Marienkirche)
  • Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
  • Óváros

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]