Gmünd in Kärnten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gmünd in Kärnten
Gmünd in Kärnten -Ansicht von Osten mit Blick ins Maltatal.JPG
Gmünd in Kärnten címere
Gmünd in Kärnten címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Spittal an der Drau-i járás
Irányítószám 9853
Körzethívószám 0 47 32
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 2603 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 749 m
Terület 31,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gmünd in Kärnten (Ausztria)
Gmünd in Kärnten
Gmünd in Kärnten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 54′ 24″, k. h. 13° 32′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 24″, k. h. 13° 32′ 06″
Gmünd in Kärnten weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gmünd in Kärnten témájú médiaállományokat.

Gmünd in Kärnten osztrák város Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2017 januárjában 2582 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gmünd in Kärnten a Spittali járásban
Gmünd főtere
A gmündi vár

Gmünd in Kärnten Karintia északi részén fekszik a Malta és a Lieser (a Dráva mellékfolyója) találkozásánál. Nyugaton a Magas-Tauern Nemzeti Parkot, keleten a Nockberge-bioszféraparkot érinti. Az önkormányzat három katasztrális községben (Gmünd, Kreuschlach, Landfraß) 15 falut és településrészt fog össze: Burgwiese (65 lakos), Gmünd (1385), Grünleiten (94), Karnerau (51), Landfraß (204), Moos (20), Moostratte (84), Oberbuch (28), Oberkreuschlach (71), Perau (107), Platz (26), Stubeck Sonnalm (6), Treffenboden (248), Unterbuch (135), Unterkreuschlach (74).

A környező települések: északra Rennweg am Katschberg, keletre Krems in Kärnten, délre Seeboden am Millstätter See, délnyugatra Trebesing, nyugatra Malta.

Története[szerkesztés]

A római időkben feltehetően áthaladt Gmünd területén a Dráva völgyében haladó Via Iulia Augusta főútvonalat az északra fekvő Iuvavummal (ma Salzburg) összekötő út. A történészek feltételezik hogy a mai város környékén egy pihenő- és lóváltó állomás is állt, amelynek neve azonban nem maradt fenn.

Gmünd helyén a 11-12. században előretolt erőd védelmezte a salzburgi érsek kezén levő Katschberg-hágót a karintiai herceggel szemben. A települést valószínűleg Eberhard von Regensberg (1200-1246) érsek alapította. Az oklevelekben először 1252-ben jelenik meg és 1273-ban már mezővárosként (forum et civitas) hivatkoznak rá. 1346-ban Gmünd városjogot kapott (Friesach után a második ilyen Karintiában).

1691 után húsz éven keresztül az addig az olasz Lodron család birtokában lévő várost a délebbre (a mai Seeboden területén) fekvő Sommeregg várával együtt Georg Franz Ebenhoch von Hocheneben (korábban Vichtenstein várgrófja) kormányozta.

1773-ban Gmündben hajtották végre az utolsó ausztriai törvényszéki kínvallatást Eva Faschaunerinen, akit méregkeveréssel gyanúsítottak.

Röviddel a második világháború vége előtt Ferdinand Porsche a kevéssé fenyegetett Gmündbe költöztette át a gyárát. Az üzemben készült el 1950-ben a Porsche 356 modell első szériája. Ezekre az időkre emlékeztet az 1982-ben megnyílt Porschemúzeum.


Lakosság[szerkesztés]

A gmündi önkormányzat területén 2017 januárjában 2582 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 2605 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár. 63,3%-uk katolikusnak, 29,7% evangélikusnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

A kettéosztott Kreuzbichl-kápolna
  • a régi kastély (gmündi vár)
  • az új kastély (Lodron-kastély)
  • a városfal
  • a gótikus-barokk Mária mennybemenetele-plébánatemplom és román stílusú, kerek csontkamrája
  • a volt Antonius-ispotály, ma múzeum
  • a volt Szt. Pongrác-templom. 1792-ben leégett, utána kocsiszínnek használták.
  • a kettéosztott Kreuzbichl-templom
  • Oberbuch temploma
  • Oberkreuschlach temploma
  • Porschemúzeum

Híres greifenburgiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gmünd in Kärnten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.