Orvosi atracél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Orvosi atracél
Anchusa officinalis 03.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Lamiids
Rend: Borágóvirágúak (Boraginales)
Család: Borágófélék (Boraginaceae)
Nemzetség: Atracél (Anchusa)
Faj: A. officinalis
Tudományos név
Anchusa officinalis
L., 1753
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi atracél témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi atracél témájú médiaállományokat és Orvosi atracél témájú kategóriát.

Az orvosi atracél (Anchusa officinalis) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó atracél (Anchusa) növénynemzetség egyik faja. Nevezik még patikai ökörnyelvfűnek is.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Európától a Kaukázusig, Magyarországon gyakori. Száraz, szikár gyepek; száraz, meleg erdők; szántóföldek; zavart, taposott termőhelyek; faültetvények. Száraz talajokon él. Közömbös kémhatású talajokon előforduló faj.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Orvosi atracél

Kétéves, évelő növény. 20-80 (ritkán 100) cm magasságot elérő, felálló szárú. Az egész növény szemölcsökön álló serteszőrökkel sűrűn borított (ez alapján lehet megkülönböztetni a hasonló megjelenésű erdei gyöngykölestől, melynek hajtása sokkal kevésbé szőrös, majdnem kopasz). Szára rendszerint csak a virágzatban ágazik el. Levelei lándzsásak, a legalsók nyélbe keskenyedők, a felsők ülők, laposak, ép- vagy ritkásan fogas szélűek, körülölelik a szárat. Virágzata sokvirágú, a virágok murvalevelesek, tölcsér alakúak, ötcimpájú pártával. Csészéje kb. harmadáig cimpákra osztott, terméséréskor kb. 1 cm hosszú. Pártája színe eleinte bíbor színű, később lila, kék, ritkán fehér; csöve egyenes és a csészéből felényire kiálló, átmérője és csövének hossza egyaránt mintegy 7–10 mm. Terméskék ferdén tojás alakúak, finom szemölcsűek és bordázottak.

Drog, hatóanyagok[szerkesztés]

Gyógyhatása nem ismert. Allantoin, nyálkaanyagok, cseranyagok, toxikus pirrolizidin-alkaloidok. A leveles hajtást a népi gyógyá­szat a fekete nadálytőhöz hasonlóan használja belsőleg köhögés vagy hasmenés ellen, külsőleg sérülések és reumatikus fájdalmak kezelésére. Hatékonysága ellenére a májkárosító hatású pirrolizidin-alkaloidok nagy mennyisége miatt a drog már nem használatos. A fiatal levelek és hajtások zöldségként való fogyasztása sem tanácsos.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]