Orsós Ferenc (patológus)
| Orsós Ferenc | |
 | |
| Orsós Ferenc (balról), 1943-ban | |
| Született | 1879. augusztus 22. Temesvár |
| Elhunyt | 1962. július 25. (82 évesen) Mainz |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, patológus, egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orsós Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orsós Ferenc (Temesvár, 1879. augusztus 22. – Mainz, 1962. július 25.) sokoldalú, festészettel is foglalkozó, aktív politikai szerepvállalásáról is ismert magyar patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja (1928–1945).
Életpályája[szerkesztés]
Tanulmányait Kolozsvárott és Debrecenben végezte, diplomája megszerzése után kórboncnokként dolgozott. Részt vett az első világháborúban, 1917-18-ban oroszországi hadifogságban volt. 1918-tól a Debreceni Egyetem Kórbonctani Intézete, 1921-től a Törvényszéki Orvostani Intézet vezetője, 1935-től a budapesti orvosi egyetem tanára. 1928-tól az MTA levelező tagja, 1940-től 1945-ös kizárásáig annak rendes tagja. Az Orvosi Kamara képviselőjeként tagja volt a magyar parlament felsőházának. 1944 decemberében végleg Németországba távozott. Nyugdíjazásáig a Mainzi Egyetem képzőművészeti módszertan, művészeti anatómia tanáraként dolgozott.[1]
Elnöke volt a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének. A MONE a kamarából szerzett iratok alapján 1941-ben összeállította a zsidó orvosok jegyzékét, azt átadta a Honvédelmi Minisztériumnak, szorgalmazva a rajta szereplő orvosok munkaszolgálatra történő behívását.
A felsőház 1941. július 18-i ülésén a fajvédelmi törvény (az 1894. évi XXXI. tc. módosítása) mellett szólalt fel, a saját korában is tudománytalannak számító érvekkel támogatva a zsidó-keresztény vegyesházasságok betiltását.[2]
1943-ban német felkérésre nemzetközi vizsgálóbizottság vizsgálta meg a katyńi vérengzés áldozatait, annak megállapítása végett, hogy mikor történt a tömeggyilkosság. Az általa vezetett bizottság megállapította, hogy a vizsgált 4450 holttest 1940 április-májusában került a tömegsírokba.[3] Ezzel bebizonyítva azt, hogy a több ezer lengyel katonatiszt kivégzését a Szovjetunió hajtotta végre. Ugyanakkor a szovjetek a vérengzés elkövetésével már a háború ideje alatt a németeket vádolták – amiből következően Orsóst is hamis szakértői vélemény adásának vádjával illették. A háború után a Szovjetunió követelte az időközben Németországba távozott Orsós Ferenc kiadatását, és felelősségre vonását. A Németország nyugati felét megszállt szövetségesek azonban mindkettőt megtagadták. Mivel nemzetközi színtéren nem tudták elérni kiadatását és felelősségre vonását, Magyarországon – távollétében – a háború egyik főbűnösének kikiáltva intéztek ellene támadásokat. Ennek körében azt is szemére vetették, hogy szakértői véleményeit szélsőjobboldali politikai nézetei alapján alkotta volna meg - közvetetten utalva ezzel a katyńi tömeggyilkosság kapcsán végzett szakértői tevékenységére.
1944-ben a német megszállás után Csik László, az orvosi kamara akkori elnöke és Orsós kérvénnyel fordultak a belügyminisztériumhoz, sürgetve a hatóságokat, hogy az addig megkímélt, polgári munkaszolgálatban alkalmazott zsidó orvosokat mielőbb deportálják. Ennek az akciónak a második világháború után végzett becslések szerint mintegy 2500-an estek áldozatul, az ország zsidó orvosainak több mint a fele.[4]
1945. július 20-án a Matematikai és természettudományok osztálya javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia összes ülése (az akkori akadémiai közgyűlés) az MTA rendes tagjai közül kizárta. Az akadémiai tagságától megfosztó döntés indoklásában a következő szerepelt: „Orsós Ferenc dr. egyik szellemi vezére volt hazánkban a nemzeti szocialista Németország csatlósainak, mint a MONE elnöke végzetes szerepet játszott a magyar orvostársadalom egy részének a kipusztításában. Ezáltal egyik okozója lett az országot ért katasztrófának.”[5]
A mai napig nem került sor szakmai rehabilitálására. A Szovjetunió 1990-ben elismerte, hogy a katyńi vérengzést valóban szovjet katonák követték el Sztálin parancsára, azaz Orsós Ferenc nem adott hamis szakértői véleményt az ügyben. Az MTA Tudományetikai Bizottsága 1993-ban mégis úgy határozott, hogy nem indokolt Orsós Ferenc akadémiai kizárásának hatálytalanítása.
Elismerései[szerkesztés]
- Corvin-koszorú (1930)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Andrzej WAJDA - KATYŃ (a Lengyel Intézet összefoglalója). [2008. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 5.)
- ↑ http://real-j.mtak.hu/150/1/MATUD_1994.pdf
- ↑ Még egyszer Raoul Wallenbergről - Hogyan lett a svéd diplomata Katynnak és Nürnberg szellemének áldozata? https://kuruc.info/r/9/107485/
- ↑ „Történetünk”, Magyar Orvosi Kamara (Hozzáférés: 2018. március 10.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Vizi E. Szilveszter: Az „Orsós-ügy” avagy a tudós felelőssége. 327.
