Országalma (Székesfehérvár)
| Országalma | |
| Fehérvári jog | |
 | |
| Az Országalma pünkösdkor | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Székesfehérvár |
| Hely | Városház tér |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Ohmann Béla |
| Készítés ideje | 1941-1943 |
| Felállítás ideje | 1943 |
| Felhasznált anyagok | vörösmárvány |
| Elhelyezkedése | |
 Országalma
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
| |
 é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725°N 18.409889°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725°N 18.409889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Országalma témájú médiaállományokat. | |
A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.[1] A díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel. Közvetlenül Székesfehérvár, az első kiváltságolt magyar város középkori önkormányzati jogának, a fehérvári jognak állít emléket,[2] de a város múltját és az azzal összefonódó ezeréves magyar államiságot is szimbolizálja.
Latin nyelvű felirata, a „Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ” körfelirat egy középkori oklevél szövegének részlete, jelentése pedig Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
Leírása, története
[szerkesztés]A közismertebben Országalmának, hivatalosan Fehérvári jognak nevezett vörösmárvány díszkút készítését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be. A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona Fehérvár koronázóvárosi státusára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják. Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török hódoltság alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója).
.jpg)
A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélből való: „LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta, más fordítás szerint Fehérvár szabad város Szent István kegyéből. Ez utalás a fehérvári jog néven ismert középkori szabadságjogcsaládra, melyet a hagyomány szerint I. István adományozott Székesfehérvárnak. Ezt a hagyományt nem lehet ugyan kétségbe vonni, hiszen ezt a várost tartotta székesfővárosának, de alátámasztani sem, hiszen az írásos bizonyítékok III. Istvánig vezethetőek vissza. A fehérvári jog volt a középkori Magyarország városainak jogalapja. Egy település csak akkor vált igazi várossá, ha fehérvári jogot kapott, ezzel kiemelkedve az egyszerű települések közül.[3] A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére sarló és kalapács került. Ezeket a jelképeket 1948. április 5-én szedték le. Az 1950-es években a kőtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985–1986-ban kerültek vissza az emlékműre.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ A koronázó város szimbóluma (magyar nyelven). Székesfehérvár.hu. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
- ↑ Országalma, Székesfehérvár (Ohmann Béla, 1943) (magyar nyelven) (html). Szoborlap.hu. [2012. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
- ↑ 2013-as Szent István Emlékév - A nemzet történelmi fővárosa