Orbán Balázs (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orbán Balázs
Orbán Balázs fényképe az 1860-as évekből
Orbán Balázs fényképe az 1860-as évekből
Született 1829. február 3.
Lengyelfalva
Elhunyt 1890. április 19. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, néprajzi gyűjtő
Fontosabb munkái A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Balázs témájú médiaállományokat.

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3.Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).[1]

Élete[szerkesztés]

Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, lengyelfalvi báró Orbán János (1779-1871),[2] országgyűlési képviselő, aki a francia háborúk alatt katonatiszt volt, anyja, Knechtel Eugénia (1810-1883).[3] Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott. Orbán Balázs dédapja, lengyelfalvi Orbán Elek, 1744. november 13.-án szerzett bárói címet Mária Terézia magyar királynőtől.[4]

Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd - mivel ott ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott - a református gimnáziumban, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású - valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett - nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Hosszas pereskedés után is csak töredékét kapta meg a mesés vagyonnak, így kitanulta az órásmesterséget.[5] Felhasználva a megmaradt lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, számos erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti utazás címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot adott.

Orbán Balázs arcképe.jpg
A Vasárnapi Ujság, 1890/17. számában

Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben értesült a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy „kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát”.[6]

Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.

1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.

Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyek buktatták ki egy választáskor, nem mindig értették meg a „Csont bárót”. Késői elismerésként, csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.

Társasági tagság[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Külön szócikk tárgyalja részletesen a témát Orbán Balázs emlékezete címmel.

Orbán Balázs síremléke

Egyetlen örökösének magyar, közelebbről a székely népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.

Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen iskola, utóbbiban egy fotósklub is viseli nevét. Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa 2011-ben létrehozta az Orbán Balázs-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.[7]

Orbán Balázs-barlang a neve a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet egyik barlangjának.[8]

Származása[szerkesztés]

Orbán Balázs családfája[9]
br. Orbán Balázs
(Lengyelfalva, 1829. febr. 3–
Budapest, 1890. ápr. 19.)
író, néprajzi gyűjtő
Apja:
br. lengyelfalvi Orbán János
(Kassamindszent, 1779–
Lengyelfalva, 1871. aug. 24.)
huszárezredes
Apai nagyapja:
br. Orbán Pál
(1751–1829)
őrnagy
Apai nagyapai dédapja:
br. Orbán Elek
(Lengyelfalva, 1703–
Harasztos, 1753)
főkirálybiró
Apai nagyapai dédanyja:
bencenci Olasz Krisztina
Apai nagyanyja:
gr. cserneki és tarkői
Dessewffy Klára
Apai nagyanyai dédapja:
gr. Dessewffy István
alispán
Apai nagyanyai dédanyja:
gecsei Olasz Júlia
Anyja:
Knechtel Eugénia
(Konstantinápoly, 1810–
Szejkefürdő, 1883. dec. 12.)
Anyai nagyapja:
Knechtel János
bányaszakértő
Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Foresti Mária
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Orbán Balázs gyászjelentése
  2. familysearch.org Orbán János gyászjelentése
  3. familysearch.org Orbán Jánosné Knechtel Eugénia gyászjelentése
  4. A 120 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta miscellanea - F. 9. - Orbán
  5. Balogh Péter: Székely életek. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  6. Mikó Imre: Orbán Balázs a Székelyföld szerelmese,. Korunk, 1968. július. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  7. Átadták az Orbán Balázs-díjakat. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  8. Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet honlapja. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  9. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993, 416–418. o. ISBN 963-817-800-0

Művei[szerkesztés]

  • Utazás keleten. Kolozsvár, 1861, Hat kötet (Ism. Szépirodalmi Figyelő 31. sz.).
  • A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73. Hat kötet (33 önálló s 276 szövegképpel. Ismert. Vasárnapi Ujság 1868. 20. sz. Századok 1869, 1871, 1873, Archaeologiai Értesítő, 1869, A Hon 1868. 290., 295., 296., 300. sz., 1870. 57. sz.).
  • Marosvásárhely szab. kir. város leírása. Pest, 1870 (Különnyomat a Székelyföld IV. kötetéből 3 önálló és 10 szövegképpel)
  • Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Pest, 1871 (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel)
  • Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel)
  • A bárczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel).
  • Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. Pest, 1875-84. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból)
  • Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázán szultán. Arab rege. Ali-bey után ford. Kolozsvár, év n. Két rész egy kötetben (Díszkiadásban is 4 kőnyom. képpel)
  • Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam III. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztik és kiadják. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób székelyföldi gyűjtése. Kolozsvár, 1882
  • A székelyek származásáról és intézményeiről. Kolozsvár, 1888 (Értekezések a történ. tud. köréből. XIII. 9.).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]