Ugrás a tartalomhoz

Németh Lajos (művészettörténész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Németh Lajos (egyértelműsítő lap).
Németh Lajos
Született1929. december 4.
Budapest
Elhunyt1991. szeptember 4. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaművészettörténész,
egyetemi oktató,
akadémikus
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-185)
Sablon • Wikidata • Segítség

Németh Lajos (Budapest, 1929. december 4. – Budapest, 1991. szeptember 4.) Széchenyi- és Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Életútja

[szerkesztés]

Tanulmányai

[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet–muzeológus szakon folytatta 1948-1952 között. Egyetemi évei alatt a NÉKOSZ, majd az Eötvös Kollégium tagja volt. Tanulmányai befejeztével Zádor Anna javaslatára Körner Évával együtt gyakornokként dolgozott a tanszéken, majd Fülep Lajos mellett aspiráns volt. 1954 és 1956 között a MDP Kulturális és Tudományos Osztályának munkatársa. 1957-től a Művészettörténeti Dokumentációs Központ tudományos főmunkatársaként, majd megbízott vezetőjeként működött, az MDK utódaként 1969-ben megalakult MTA Művészettörténeti Kutatócsoport főmunkatársa volt 1979-ig, a Művészettörténet tanszékre tanszékvezetővé való kinevezése után másodállásban az intézmény tudományos tanácsadójaként dolgozott. 1956-ban Hollósy Simon és kora művészete címmel védte meg kandidátusi disszertációját, 1968-ban Csontváry Kosztka Tivadar című disszertációjával elnyerte a rművészettörténeti tudományok doktora tudományos fokozatot. 1969-től az ELTE Népművelési szakán tanított művészettörténetet, 1974-től egyetemi tanár, 1979–1991 közt az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított tanszékvezető egyetemi tanári beosztásban. 1990-ben az MTA levelező tagjává választották.

Munkássága

[szerkesztés]

Művészettörténeti kutatásai a teljes 19. és 20. századi magyar és egyetemes művészettörténet területére kiterjedtek. Átfogó és az egyes képzőművészek munkásságának monografikus feldolgozásai az alapkutatások sorába tartoznak. Csontváry Kosztka Tivadarról írt tanulmányai a Csontváry-kutatás alapművei, amelyeket több nyelvre (francia, román, német stb.) lefordítottak.

A képzőművészeti stílusirányokban való jártassága révén számos kötet lektora, bevezetőjének vagy utószavának írója, mintegy a kötetek szakmai ellenőre és bemutatója. Ernst Hans Gombrich: A művészet története című kötetének 1974-es magyar fordítása Németh Lajos utószavával jelent meg.[2] Figyelemmel kísérte a magyar neoavantgárd törekvéseket, amelyek az 1960-as és az 1970-es évektől jelentkeztek Magyarországon. Az 1969-es Iparterv-kiállítás egyik tárlatát Németh Lajos mutatta be. A kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállítások kommentárjaival, katalógusaival egyszerre segítette és népszerűsítette a modern magyar képzőművészeti törekvéseket.

Tudományos tisztségei

[szerkesztés]
  • MTA Művelődéstörténeti és Művészettörténeti Bizottsági tag
  • A Vizuális Kultúra kutatási munkabizottság elnöke
  • A Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központ kuratóriumának tagja (1985-1991)[3]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Tiszteletére alapították 2000-ben a Németh Lajos állami művészeti díjat, amely a kortárs képzőművészettel foglalkozó művészettörténeti szakírók elismerését szolgálja.

Kéziratos hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézete őrzi.[4]

Kötetei (válogatás)[5]

[szerkesztés]
  • Hollósy Simon és kora művészete. Budapest : Képzőművészeti Alap K., 1956. 161 p. 72 t.
  • Piero della Francesca. Budapest. 1958. (Műv. kiskönyvt. 8.)
  • A két világháború közti magyar képzőművészet (1919-1945). in: Magyar művészet 1800-1945. Budapest. 1958. pp. 370-468.[6]
  • Képzőművészet a XX. század elején. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1959. 99 p. ill.
  • Nagy Balogh János. [Fotók Petrás István]. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1960. 153 p. ill.
  • Csontváry Kosztka Tivadar. Budapest : Corvina, 1964. p. 197. 24. t.[7]
  • Mednyánszky - Csontváry - Egry. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1966. 31 p.
  • Modern magyar művészet. Budapest : Corvina, 1968. 192 p. 72 t.[8]
  • A művészet sorsfordulója. Budapest : Gondolat, 1970. 332 p. 16 t.
  • Minerva baglya. Budapest : Magvető, 1973. 206 p.
  • A 19. század művészete : a historizmustól a szecesszióig. Budapest : Corvina, 1974. 225 p. 8 t.
  • Ország Lili. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1974. 46 p. ill.
  • Kondor Béla. Budapest : Corvina Kiadó Vállalat, 1976. p. 33. 25 t.[9]
  • Csontváry-emlékkönyv : válogatás Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból: Művészet és elmélet. Gerlóczy Gedeonnal. Budapest : Corvina, 1976. 296 p.[10]
  • Kmetty János festőművész emlékkiállítása : Műcsarnok, 1977 / rend. Ury Endréné ; bevezetés Németh Lajos, Frank János. Budapest : M. Hirdető, 1977. [30 fol.] ill.
  • A hetvenes évek képzőművészetéről és építészetéről. in: Az 1970-es évtized a magyar történelemben. Budapest. 1980. pp. 68-71.
  • A magyarországi művészet története. Magyar művészet 1890-1919. Szerk. és tanulmányok jelentős részét írta. Budapest : Akadémiai kiadó 1981.
  • Magyar képzőművészet a 19. sz. derekán. in: A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Budapest : Gondolat 1983. pp. 332-431.
  • Törvény és kétely. A művészettörténet-tudomány önvizsgálata. Budapest : Gondolat 1992 p. 281

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ A művészet története / E. H. Gombrich ; [ford. G. Beke Margit, Falvay Mihály] ; [utószó Németh Lajos]. Budapest : Gondolat, 1974. 521 p. ill.
  3. ↑ Soros Center for Contemporary Arts (SCCA)
  4. ↑ Németh Lajos művészettörténész hagyatéka, 50 köteg, vétel 1997
  5. ↑ Németh Lajos munkásságának bibliográfiája, összeállította: Majoros Valéria, Ars Hungarica, 1992/1 pp. 17-42. alapján.. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  6. ↑ 1962. 2. jav. kiad. pp. 365-469. 1964. 3. kiadás, 1970. 5. átdolgozott kiadás 
  7. ↑ 2. bővített átdolgozott kiadás 1970. 287 p. 76 t. 
  8. ↑ Második bővített kiadás 1972.
  9. ↑ 2. kiadás, 1977.
  10. ↑ 2. kiadás 1977. 3. bővített kiadás 1984. p. 332. 108. t.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Németh_Lajos_(művészettörténész)&oldid=27553532”