Nyugat-Szlavóniai Szerb Autonóm Terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-Szlavóniai Szerb Autonóm Terület
Srpska autonomna oblast Zapadna Slavonija, Српска аутономна област Западна Славонија
1991. augusztus 12.1991. december 19.


Általános adatok
Fővárosa Pakrác
ElődállamUtódállam
 Horvát Szocialista Köztársaság (Jugoszlávia részeként)Krajinai Szerb Köztársaság 

Nyugat-Szlavóniai Szerb Autonóm Terület (szerbhorvátul: Srpska autonomna oblast Zapadna Slavonija, Српска аутономна област Западна Славонија) a délszláv háborúk idején létrehozott, magát Szerb Autonóm Területnek (SAO) kikiáltott horvátországi régió volt. Egyike volt a Horvát Szocialista Köztársaság területén kikiáltott három SAO-nak. 1991. augusztus 12-én alakult meg, [1] majd csatlakozott a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A köztársaság részeként 1995 májusában, a Villám hadművelet során szűnt meg végleg, és területét visszaintegrálták Horvátországba.

Előzmények[szerkesztés]

A szerb felkelők és a horvát különleges rendőrség között márciusban vívott pakráci incidens után[2] a Jugoszláv Néphadsereg (JNA), Szerbia és szövetségesei támogatásával, kérte a szövetségi elnökséget, hogy adjon neki háborús jogosítványokat és hirdessen ki rendkívüli állapotot. A kérelmet 1991. március 15-én elutasították,[3] és 1991 nyarára a JNA Slobodan Milošević szerb elnök irányítása alá került. Április elején a horvátországi szerb lázadás vezetői bejelentették, hogy az ellenőrzésük alatt álló területeket integrálják Szerbiával. Horvátország kormánya ezt az elszakadás aktusának tekintette.[4] 1991 márciusára a konfliktus Horvátország függetlenségi háborújává fajult,[5] majd 1991 júniusában, Jugoszlávia felbomlásával Horvátország kikiáltotta függetlenségét.[6] A fokozódó feszültségek szabályozását nehezítette az SAO Krajina növekvő támogatása, amelyet a Jugoszláv Néphadsereg nyújtott. A horvát rendőrség képtelen volt megbirkózni a helyzettel, ami 1991 májusában a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG) létrehozásához vezetett.[7] Miközben a horvátországi katonai konfliktus tovább eszkalálódott a ZNG katonai erővé fejlesztését megnehezítette az ENSZ szeptemberben bevezetett fegyverembargója.[8]

Története[szerkesztés]

Nem sokkal a Nyugat-Szlavóniai Szerb Autonóm Terület 1991. augusztusi kikiáltása után a lázadó szerb erők a szerbek vezette JNA és a szerb félkatonai erők (Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából) segítségével bevették Okucsányt és Daruvárt, azzal fenyegetve, hogy Szlavóniát elszakítják Horvátországtól. Ebben az időben a szerb fennhatóság alatt álló terület viszonylag nagy volt, bár a térség nagy része dombos és erdős volt, rossz infrastruktúrával. A következő hónapokban heves harcok dúltak Pakrácért, közben szerb félkatonai erők etnikai tisztogatásokat végeztek az újonnan elfoglalt nyugat-szlavóniai területeken. A régió nagy részében a helyi szerb falvakból összevont, gyengén felszerelt szerb milíciák járőröztek, de a bizonytalan időszakban széles körben elosztott JNA-erők miatt nem tudták a területet hatékonyan elvágni Horvátországtól.

1991. október 31-én a horvát erők a Bilo-hegység védelmére elindították az Otkos–10 hadműveletet. A hadművelet sikerét követően indult el a horvát Hurrikán–91 hadművelet, mely december 12-re a szerb/jugoszláv erőket az általuk eredetileg ellenőrzött területnek egy kis részére szorította vissza. A hadművelet során Daruvárt is elfoglalták. A szerb félkatonai csoportok visszavonulásuk során követték el az atyinai mészárlást. 1992. január 2-án az ENSZ közvetítésével a felek tűzszünetet kötöttek Szarajevóban, mely valószínűleg megakadályozta a horvát erőket abban, hogy felszámolják a lázadó szerbek katonai jelenlétét Nyugat-Szlavóniában.

1993. február 18-án horvát és helyi szerb vezetők aláírták a daruvári megállapodást. A megállapodást titokban tartották, de egy idő után a knini lázadó szerb hatóságok értesültek a számukta hátrányos egyezményről, és letartóztatták az érte felelős lázadó szerb vezetőket.[9] A nyugat-szlavóniai szerb enklávét felszámolták, és a területet 1995 májusában a Villám hadművelet során két nap alatt visszaintegrálták Horvátországba. A teljes vereség megtorlásaként Milan Martić, a Krajinai Szerb Köztársaság elnöke rakétákkal támadta meg Zágrábot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Könyvek
Újságcikkek

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a SAO Western Slavonia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.