Ugrás a tartalomhoz

Nipah vírus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nipah vírus
Vírusbesorolás
Csoport: V. csoport
Negatív szálú ssRNS vírusok
Törzs: Negarnaviricota
Osztály: Monjiviricetes
Rend: Mononegavirales
Család: Paramyxoviridae
Nemzetség: Henipavirus
Faj: Nipah henipavirus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nipah vírus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nipah vírus témájú kategóriát.

A Nipah vírus (Nipah henipavirus) egy denevérekben jelenlévő, az emberekben és egyéb állatokban is fertőzést okozni képes vírus. Számos járványt okozott Dél- és Délkelet-Ázsiában. A Nipah vírus a Henipavirus nemzetségbe tartozik, akárcsak a szintén megbetegedéseket okozó Hendra vírus.

Virológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akárcsak a többi henipavírusé, a Nipah vírus genomja egy nem szegmentált, több mint 18000 bázisból álló negatív-szenz egyszálú RNS, ami sokkal hosszabb a többi paramyxovírusénál.[1][2] A vírusrészecskék változó méretűek, és lehetnek szálasak vagy gömbölyűek, helikális nukleokapsziddal. Hat struktúrproteint állítanak elő a fertőzött sejtek: az N-et (nukleokapszid), a P-t (foszfoprotein), az M-et (mátrix), az F-et (fúziós), a G-t (glikoprotein) és az L-et (RNS-polimeráz). Mindemellett három nem szerkezetalkotó fehérjét is kódol a P nyitott leolvasási keret: a C-t, a V-t és a W-t. A G glikoprotein tetramerként kapcsolódik össze, hogy a gazdasejt receptoraihoz kapcsolódó fehérjét alkossa, míg az F fehérje trimert alkot, és a sejtfúziót irányítja.[1][2]

Tropizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A B2-es és B3-as efrineket azonosították a Nipah vírus fő receptoraiként.[1][2][3] Az efrinek altípusainak szervezetbéli eloszlása összetett, a B3-as különösen nagymértékben van jelen egyes agyi területeken.[4]

Fejlődés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg 1947-ben (95%-os konfidenciaintervallum: 1888–1988 közt) jelent meg a vírus.[5] A vírusnak két kládja van: az egyik 1995 (95%-os konfidenciaintervallum: 1985–2002 közt), a másik 1985 körül (95%-os konfidenciaintervallum: 1971–1996 közt) fejlődött ki. A mutációs rátát kb. 6,5·10−4 mutáció/hely/évre becsülték (95%-os konfidenciaintervallum: 2,3·10−4-1,18·10−3), ami hasonló más RNS-vírusokkal.

Földrajzi elterjedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nipah vírust kimutatták Kambodzsában a Lyle-repülőkutyában (Pteropus lylei).[6] Mindemellett a P. lylei és a Hipposideros larvatus vizeletében és nyálában is kimutatták a vírus RNS-ét.[7] A vírust Malajziában kimutatták denevérek vizeletmintáiból és általuk részben elfogyasztott gyümölcsökből.[8] Antitesteket mutattak ki a henipavírusok ellen a madagaszkári (Pteropus rufus, Eidolon dupreanum)[9] és a ghánai (Eidolon helvum) gyümölcsdenevérekben is,[10] ami a vírusok széles földrajzi elterjedését jelzi. 2021 szeptemberében a vírus ismét felbukkant az India délnyugati részén fekvő Kerala államban, a COVID-19 járvány mellett, ami alapból jelentősen terhelte a helyi egészségügyi szerveket.[11]

Történet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felbukkanás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nipah vírus-fertőzés első eseteit 1998-ban azonosították, mikor egy malajziai sertésfarmon kitört járványtól 265 ember fertőződött meg, és 105-en haltak meg.[12][13][14] A vírust 1999-ben izolálták először, és nevét is arról a településről kapta (Sungai Nipah), ahol az a páciens élt, akiből sikerült a vírust izolálni.[15][16] A járvány miatt egymillió sertést kellett leölni. Szingapúrban 11 fertőződést és 1 halálesetet jelentettek, amik az érintett malajziai farmokból importált sertéseknek kitett munkások körében történtek.

A járványt eleinte japán agyvelőgyulladásnak hitték, de a helyi háziorvosok észrevették, hogy a japán agyvelőgyulladás ellen beoltott felnőttek közt különösen magas volt a megbetegedések száma, ami más betegségre utalt.[17] Bár e megfigyeléseket már az első hónapban tudták, Malajzia egészségügyi minisztériuma nem vette figyelembe, s országos tájékoztatókampányt indított a japán agyvelőgyulladás és terjesztői, a Culex szúnyogok veszélyeiről.

A malajziai járvány tünetei az emberekben többnyire agyvelőgyulladás-szerűek voltak, míg a sertésekben többnyire légzésiek. A későbbi járványok légzési betegségeket okoztak embereknél, ami az emberek közti terjedés valószínűségét növelte, és ami a vírus még veszélyesebb változatainak létét jelezte.

A szeroprevalencia-adatok és a vírusizoláción alapuló adatok szerint a Nipah vírus elsődleges hordozói a Pteropus nembe tartozó gyümölcsdenevérek, beleértve a Pteropus vampyrus (óriás repülőkutya) és a Pteropus hypomelanus, amelyek mindketten megtalálhatók Malajziában.

A Nipah vírus repülőkutyákról sertésekre való átterjedésének oka feltehetően a sertésfarmok és a denevérek élőhelyei közti egyre növekvő átfedés volt. Az egyik vizsgált farm esetében a gyümölcsösök közel voltak a sertésfarmhoz, ami lehetővé tette, hogy vizelet, ürülék és részben elfogyasztott gyümölcs kerüljön át a sertésekhez.[18] További kutatások kimutatták, hogy a vírus 1996 óta terjedhetett anélkül, hogy észlelték volna.[12]

További járványok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nipah vírus-járványokat észleltek Malajziában, Szingapúrban, Bangladesben és Indiában. A legmagasabb halálozási arány Indiában volt, ahol járványai általában télen történtek.[19] A Nipah vírus először 1998-ban jelent meg Nyugat-Malajziában sertésekben és sertéstartókban. 1999 közepére több mint 265 ember kapott agyvelőgyulladást, és 105-en bele is haltak Malajziában, 11 esetet jelentettek Szingapúrból agyvelőgyulladással vagy légzési betegséggel, valamint egy halálesetet.[20] 2001-ben a bangladesi Meherpur körzetből és az indiai Sziliguriból jelentették a Nipah vírus felbukkanását.[21][22] A járvány 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben ismét megjelent Naogaon, Manikgandzs, Rádzsbari, Fáridpur és Tangail körzetekben.[22] Bangladesben 2018-ban újra kitört a Nipah vírus-járvány.[23] A dél-indiai Keralában 2018-ban szintén volt Nipah vírus-járvány, legalább 10 halálos áldozattal.[24]

Tünetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeket súlyosabb tünetek követhetik, mint például:

  • rosszullét
  • megváltozott tudatállapot
  • akut agyvelőgyulladás
  • atipikus tüdőgyulladás
  • rohamok[25]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 Aditi, M. Shariff (2019). "Nipah virus infection: A review". Epidemiology and Infection (angol nyelven). 147: E95. doi:10.1017/S0950268819000086.
  2. 1 2 3 Moushimi Amaya, Christopher C. Broder (2020). "Vaccines to emerging viruses: Nipah and Hendra". Annual Review of Virology (angol nyelven). 7: 447–473. doi:10.1146/annurev-virology-021920-113833.
  3. ↑ B. Lee, ZA. Ataman (2011). "Modes of paramyxovirus fusion: a Henipavirus perspective". Trends in Microbiology (angol nyelven). 19 (8): 389–399. doi:10.1016/j.tim.2011.03.005. PMC 3264399. PMID 21511478.
  4. ↑ Martin Hruska, Matthew B. Dalva (2012). "Ephrin regulation of synapse formation, function and plasticity". Molecular and Cellular Neurosciences (angol nyelven). 50 (1): 35–44. doi:10.1016/j.mcn.2012.03.004. ISSN 1044-7431. PMC 3631567. PMID 22449939. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  5. ↑ Lo Presti A, Cella E, Giovanetti M, Lai A, Angeletti S, Zehender G, Ciccozzi M (2015). "Origin and evolution of Nipah virus". Journal of Medical Virology (angol nyelven). 88 (3): 380–388. doi:10.1002/jmv.24345. PMID 26252523.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Reynes JM, Counor D, Ong S (2005). "Nipah virus in Lyle's flying foxes, Cambodia". Emerging Infectious Diseases (angol nyelven). 11 (7): 1042–7. doi:10.3201/eid1107.041350. PMC 3371782. PMID 16022778.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ Wacharapluesadee S, Lumlertdacha B, Boongird K (2005). "Bat Nipah virus, Thailand". Emerging Infectious Diseases (angol nyelven). 11 (12): 1949–51. doi:10.3201/eid1112.050613. PMC 3367639. PMID 16485487.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. ↑ Chua KB, Koh CL, Hooi PS (2002). "Isolation of Nipah virus from Malaysian Island flying-foxes". Microbes and Infection (angol nyelven). 4 (2): 145–51. doi:10.1016/S1286-4579(01)01522-2. PMID 11880045.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Lehlé C, Razafitrimo G, Razainirina J (2007). "Henipavirus and Tioman virus antibodies in pteropodid bats, Madagascar". Emerging Infectious Diseases (angol nyelven). 13 (1): 159–61. doi:10.3201/eid1301.060791. PMC 2725826. PMID 17370536.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Hayman DT, Suu-Ire R, Breed AC, McEachern JA, Wang L, Wood JL, Cunningham AA (2008). Montgomery, Joel Mark (ed.). "Evidence of henipavirus infection in West African fruit bats". PLOS ONE (angol nyelven). 3 (7): 2739. Bibcode:2008PLoSO...3.2739H. doi:10.1371/journal.pone.0002739. PMC 2453319. PMID 18648649.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ "Egy, a koronavírusnál sokkal halálosabb vírustól tartanak India egyik délnyugati államában". Telex.hu. 2021. szeptember 7.
  12. 1 2 H. Field, P. Young, JM. Yob, J. Mills, L. Hall, J. MacKenzie (2001). "The natural history of Hendra and Nipah viruses". Microbes and Infection (angol nyelven). 3 (4): 307–14. doi:10.1016/S1286-4579(01)01384-3. PMID 11334748.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. ↑ Centers for Disease Control and Prevention (CDC) (1999. április 30.). "Update: outbreak of Nipah virus—Malaysia and Singapore, 1999". Morbidity and Mortality Weekly Report (angol nyelven). 48 (16): 335–7. PMID 10366143.
  14. ↑ Lai-Meng Looi, Kaw-Bing Chua (2007). "Lessons from the Nipah virus outbreak in Malaysia" (PDF). The Malaysian Journal of Pathology (angol nyelven). 29 (2): 63–67. 2019. augusztus 30. dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  15. ↑ "Nipah Virus (NiV) CDC". www.cdc.gov (angol nyelven). CDC. 2017. december 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. május 21.
  16. ↑ "Nipah virus" (angol nyelven). Állategészségügyi Világszervezet (World Organisation for Animal Health, OIE). Hozzáférés: 2021. szeptember 10.. The name, Nipah, is derived from the village in Malaysia where the person from whom the virus was first isolated succumbed to the disease.
  17. ↑ "Dobbs and the viral encephalitis outbreak" (angol nyelven). (maláj nyelvű archivált lap: Doctors Only BBS Archiválva 2006. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.)
  18. ↑ Chua KB, Chua BH, Wang CW (2002). "Anthropogenic deforestation, El Niño and the emergence of Nipah virus in Malaysia". The Malaysian Journal of Pathology (angol nyelven). 24 (1): 15–21. PMID 16329551.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  19. ↑ Chadha MS, Comer JA, Lowe L, Rota PA, Rollin PE, Bellini WJ, Ksiazek TG, Mishra A (2006). "Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India". Emerging Infectious Diseases (angol nyelven). 12 (2): 235–40. doi:10.3201/eid1202.051247. PMC 3373078. PMID 16494748. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  20. ↑ Eaton BT, Broder CC, Middleton D, Wang LF (2006). "Hendra and Nipah viruses: different and dangerous". Nature Reviews. Microbiology (angol nyelven). 4 (1): 23–35. doi:10.1038/nrmicro1323. PMC 7097447. PMID 16357858. S2CID 24764543. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  21. ↑ Chadha MS, Comer JA, Lowe L, Rota PA, Rollin PE, Bellini WJ, Ksiazek TG, Mishra A (2006). "Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India". Emerging Infectious Diseases (angol nyelven). 12 (2): 235–40. doi:10.3201/eid1202.051247. PMC 3373078. PMID 16494748. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  22. 1 2 Hsu VP, Hossain MJ, Parashar UD, Ali MM, Ksiazek TG, Kuzmin I, Niezgoda M, Rupprecht C, Bresee J, Breiman RF (2004). "Nipah virus encephalitis reemergence, Bangladesh". Emerging Infectious Diseases (angol nyelven). 10 (12): 2082–7. doi:10.3201/eid1012.040701. PMC 3323384. PMID 15663842. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  23. ↑ "Nipah virus outbreaks in the WHO South-East Asia Region" (angol nyelven). WHO, South-East Asia Regional Office. 2018. május 23. dátummal az eredeti címről archiválva.
  24. ↑ "Nipah - die nächste Epidemie? − Stand: 23.05.2018" (német nyelven). 2018. május 24. dátummal az eredeti címről archiválva.
  25. ↑ "Nipah virus". www.who.int (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 7.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nipah virus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nipah-Virus című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Nipah virus
A Wikimédia Commons tartalmaz Nipah vírus témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Nipah vírus témájú rendszertani információt.


 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nipah_vírus&oldid=28769858”