Neugebauer László
| Neugebauer László | |
| Született | Neugebauer Ludwig Izsák Wolf 1845. február 22.[1] Pest |
| Elhunyt | 1919. december 3. (74 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása | fordító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aszódi Neugebauer László (Pest, 1845. február 22.[2] – Budapest, Józsefváros, 1919. december 3.)[3][4] műfordító.
Élete[szerkesztés]
Apja, Neugebauer Salamon Morvaországból költözött Magyarországra és előkelő selyemkereskedése volt. Anyja Hannover Éva volt. A pesti piarista gimnáziumban tanult, majd az evangélikus gimnáziumba járt. Reáliskolai tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1870-től az Osztrák–Magyar Bank tisztviselőjeként dolgozott. Emellett szépirodalommal foglalkozott és 1865-ben jelent meg első fordítása a Pester Nachrichtenben, amelyben Jókai Mór egyik elbeszélését közölte. Ekkor fogalmazódott meg benne az a terv, hogy Petőfi költészetét megismerteti a német olvasókkal. Több versfordítását elküldte a kor ismert német költőinek, akik arra buzdították, hogy folytassa megkezdett munkáját. 1878-ban adta ki Petőfi válogatott verseit Jókai Mór és Friedrich von Bodenstedt, német költő és műfordító előszavaival. A műfordítás terén szerzett érdemeiért 1871-ben a Petőfi Társaság és 1882-ben a Kisfaludy Társaság tagjául fogadta. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak is. 1892–94-ben a bécsi Magyar Egyesület elnöke volt és ennek zilált viszonyait egy év alatt megszilárdította és rendezte. Visszalépése alkalmából az egyesület örökös dísztagjává választotta. Hosszabb ideig volt a Petőfi Társaság és a Műbarátok Körének pénztárnoka, illetve irodalmi osztályának előadója. 1891-ben az uralkodó nemességet adományozott számára, amit tíz évvel később megerősített az aszódi előnévvel.[5] 1891 és 1894 között sajtó alá rendezte Alexander Fischer Petőfi's Leben und Werke című művét. Több nagy német lap munkatársa volt: Frankfurter Zeitung, Münchener Allgemeine Zeitung, Neue Freie Presse, Pester Lloyd.
Műfordításai[szerkesztés]
- Franz Deák. Eine Charakterskizze von Franz von Pulszky. Aus dem Ungarischen (Leipzig, 1876)
- Gedichte von Petőfi Aus dem Ungarischen (Leipzig, 1878)
- Lied von der Nähmaschine. Aus dem Ungarischen. Illustrirt von Otto von Baditz (Leipzig, 1884)
- Josef Kiss, Gedichte. Aus dem Ungar. übersetzt (Leipzig, 1887)
- Ungarische Dorfgeschichten von Koloman Mikszáth. Aus dem Ungarischen. Mit fünfzehn Aquarellen nach Bihary, Karlovszky, Margittay, Neogrády, Roskovics und Vágó (Leipzig, 1890., A jó palóczok).
- Endrődi Sándor Kurucz-dalait lefordította, megzenésítette Mihalovics Ödön. (Hangjegyek. Budapest)
Ezeken kívül fordított Csiky Gergely színműveiből, Arany János, Endrődi Sándor, Gyulai Pál, Tóth Kálmán, Vörösmarty Mihály és mások költeményeiből.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Koronás Arany Érdemkereszt (1887)
- török Medzsidje-rend Nagykeresztje (1890)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9PH-Q9QD-5?i=156&cat=292437, Birth record, 2020. június 2.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 52/1845. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3616/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Neugebauer László meghalt (1919. december 5.) Az Ujság, 17. évfolyam, 173. szám
- ↑ Egy Petőfi-fordító kitüntetése (1901. december 20.) Pesti Napló, 52. évfolyam, 350. szám
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 366. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 650. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
