Friedrich Martin von Bodenstedt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Martin von Bodenstedt
Friedrich von Bodenstedt 1860 körül
Friedrich von Bodenstedt 1860 körül
Élete
Születési név Friedrich Martin von Bodenstedt
Született 1819. április 22.
Peine, Hannover
Elhunyt 1892. április 18. (72 évesen)
Wiesbaden
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Kitüntetései Bavarian Maximilian Order for Science and Art
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Martin von Bodenstedt témájú médiaállományokat.

Friedrich Martin von Bodenstedt (Peine, Hannover, 1819. április 22.Wiesbaden, 1892. április 18.) német költő.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Kereskedőnek készült, azután a göttingai, müncheni és berlini egyetemekre ment és különösen modern nyelveket, történelmet és filozófiát tanult. 1840-ben Golicin orosz herceghez került nevelőnek Moszkvába, kiadta ki a Kozlov, Puskin és Lermontov költeményeiből fordított antologiát (Lipcse, 1843), egy csomó ukrán népdalt (Poet. Ukraine, Stuttgart, 1845).

1843-ban Tifliszbe ment, s az ottani gimnáziumban latint és franciát tanított, valamint a kaukázusi nyelveket tanulmányozta. 1845-ben beutazta Örményországot, a Kaukázust és a Krímen, Törökországon és a jóniai szigeteken át 1846-ben visszatért Németországba. Ez utazásainak eredményeképpen írta meg Die Völker des Kaukasus und ihre Freiheitskämpfe gegen die Russen (1848) és Tausend und ein Tag im Orient című munkáit. 1848-ban Triesztben az Österreichischer Lloydot szerkesztette.

1854-től Münchenben a Lajos Miksa Egyetemen volt professzor, a szláv nyelvet és irodalmat tanította. 1866-től a meiningeni udvari színház igazgatását vette át. 1870-ben Wiesbadenben telepedett le. 1881-ben beutazta az Amerikai Egyesült Államokat, ott felolvasásokat tartott és utazását leírta Vom Atlantischen zum Stillen Ocean című művében (Lipcse, 1882). 1880-ban a Tägliche Rundschau, Zeitung für unparteiische Politik című hírlapot alapította és azt 1888-ig szerkesztette. Halála után Wiesbadenben helyezték végső nyugalomra.

Bodenstedt hírnevét Lieder des Mirza-Schaffy (Berlin, 1850, 139. kiad. 1891) című költemény-kötetével alapította meg, melyet kezdetben keleti eredetű, fordított dolognak tartottak és minden nyelvre, még héberre is lefordították. E költeményekben a bort és szerelmet dalolja Bodenstedt, míg a folytatás Aus dem Nachlass des Mirza-Schaffy már mélyebb életnézetről tanúskodik. Ezeken kívül temérdek verses és prózai munkát, elbeszélést, sőt drámát is írt Bodenstedt, de kivált ez utóbbiak csekélyebb értékűek. Petőfi német kiadásához (Lipcse, 1858) előbeszédet írt. Minden dolgozatát a nyelv szépsége és az alak művészete jellemzi. Széles műveltségű, gondolatokban gazdag költő. Munkáinak egy jókora része Gesammelte Schriften címmel Berlinben jelent meg 12 kötetben.

Művei[szerkesztés]

  • Die Völker des Kaukasus und ihre Freiheitskämpfe gegen die Russen (Frankfurt am Main, 1849)
  • Die Lieder des Mirza-Schaffy (Berlin, 1851)
  • Ada, die Lesghierin (Berlin, 1853)
  • Tausend und ein Tag im Orient (Berlin, 1859)
  • Enthüllungen aus England (Hannover, 1860)
  • Russiche Fragmente (Leipzig, 1862)
  • Aus dem Nachlasse Mirza Schaffy's (Berlin, 1874)
  • Vom Atlantischen zum stillen Ocean (Leipzig, 1882)
  • Aus Morgenland und Abendland (Leipzig, 1882)
  • Neues Leben (Breslau, 1886)
  • Erinnerungen aus meinem Leben (Berlin, 1888)

Források[szerkesztés]