Namaqua-kaméleon

Namaqua-kaméleon
Namaqua-kaméleon a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Alrendág: Leguánalakúak (Iguania) Család: Kaméleonfélék (Chamaeleonidae) Alcsalád: Chamaeleoninae Nem: Chamaeleo Laurenti, 1768 Faj: C. namaquensis
Tudományos név
Chamaeleo namaquensis Smith, 1831
Szinonimák
Chamaeleo capensis Bonnaterre, 1789 Chamaeleo tuberculiferus J. E. Gray, 1845 Phumanola namaquensis (Smith, 1831) Chamaeleon namaquensis Werner 1911
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Namaqua-kaméleon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Namaqua-kaméleon témájú kategóriát.

A Namaqua-kaméleon (Chamaeleo namaquensis) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a kaméleonfélék (Chamaeleonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Namaqua-kaméleon előfordulási területe három afrikai országot fed át. Elterjedése Angola déli részét és Namíbiát, azaz a Namib-sivatagot, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban levő Karoo régiót foglalja magába. E hatalmas előfordulási területet több, mint 600 000 négyzetkilométerre becsülik.

Megjelenése

A dél-afrikai kaméleonfajok között a Namaqua-kaméleon az egyik legnagyobb; hossza 62,5-63-5 centiméter. A farka jóval rövidebb, mint a teste, vagy mint a fán élő kaméleonoké. A talajon való életmódhoz nem szükséges neki a hosszú fogófarok. A hátán tüskék és a fején kis sisak látható, azonban rokonaitól eltérően hiányzik a nyakpajzsa.

Életmódja

Sivatagi élőhelyéhez jól alkalmazkodott; a homokdűnék és a száraz bozótosok között honos. Tápláléka: sivatagi rovarok, gyíkok, amelyeket a rokonaihoz hasonlóan, a hosszú nyelvének segítségével kap el. Elfogyasztja saját és más hüllők levedlett bőrét is. Főleg a talajon tartózkodik, azonban ha a hőség túl forróvá válik, akkor egy közeli bokorra mászik fel. A nagyobb egyedek felfalják a fiatalabb példányokat is. Ellenségei: kobrák, viperák, sivatagi rókák (Vulpes zerda).

A sivatagi élethez való alkalmazkodása a következőket foglalja magába: az orrmirigyei kiválasztják a sót, hogy vizet takaríthasson meg; kis gödröket váj a homokba, hogy lehűtse testét; kora reggel sötét színt vesz fel és oldalát a Nap felé fordítja, hogy felmelegedjen, azonban ha túl nagy lett a hő, akkor világos színre vált és merőlegesen áll a Nappal szemben.

Szaporodása

A nagyobb testű nőstények akár 20 tojást is tojhatnak. A kis kaméleon körülbelül 100 nap múlva kel ki a tojásból.

Hasznosítása

Ez a kaméleonfaj, mint sok más rokona közkedvelt házi kedvencnek számít; emiatt nagy számban fogják be a vadonból. A fogságban is jól szaporodik. A Namaqua-kaméleonnal való kereskedelmet a Washingtoni egyezmény (CITES) felügyeli.

Képgaléria

• 
  Namaqua-kaméleon a Namib-sivatagban. A kaméleon fenyegető pózt vett fel: feketére változtatta színét és kitátotta száját, hogy látsszon a feketével kontrasztos, rikítóan sárga szájürege
• 
  Portré
• 
  Az ember kezében
• 
  Világosabb
• 
  és sötétebb
• 
  színekben
• 
  Fiatal példány

Források

• IUCN: Carpenter, A.I.: Chamaeleo namaquensis. In: IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. <www.iucnredlist.org> (angolul) (2011) (Hozzáférés: 2013. április 21.) (HTML)
• http://www.chameleoninfo.com/Species_Profiles.html
• Animal Diversity Web

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Namaqua chameleon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.