Nagy-Záb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy-Záb
A Nagy-Záb Észak-Irakban
A Nagy-Záb Észak-Irakban
Közigazgatás
Országok Törökország, Irak
Földrajzi adatok
Hossz400 km
Vízgyűjtő terület40 300 km²
Forrás Toros-hegység
Torkolat Tigris
é. sz. 35° 59′ 28″, k. h. 43° 20′ 37″Koordináták: é. sz. 35° 59′ 28″, k. h. 43° 20′ 37″
Elhelyezkedése
A Kis- és Nagy-Záb
A Kis- és Nagy-Záb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Záb témájú médiaállományokat.

A Nagy-Záb (arabul: الزاب الكبير, al-Zāb al-Akbar, törökül: Zap, kurdul: Zêy Badînan) egy megközelítőleg 400 km hosszú folyó Törökország és Irak területén. Forrása a Torosz-hegységben található, a Van-tó szomszédságában, a Tigrisbe torkollik az iraki Moszultól délre.

Leírása[szerkesztés]

A Toros-hegységből, a Van-tó szomszédságából ered, forrása megközelítőleg 3000 m tengerszint feletti magasságban található. Törökország területén a Nagy-Záb Van (tartomány) és Hakkari tartományok területét keresztezi, míg Irakban a Dahúk és Erbíl kormányzóságokon folyik keresztül, torkolatvidékén természetes határt képezve Erbíl és Ninive kormányzóságok közt.

A folyó hosszét illetően még nem történtek pontos mérések, jelenleg 392 - 473 km közti hosszúságúra becsülik, ebből megközelítőleg 300 km Irak területén található. A Nagy-Záb szabályozása szeszélyessége miatt kívánatos lenne, az idők folyamán már legkevesebb hat tervezet készült erre vonatkozólag, ezek közül azonban csak a Behme gát tervezete jutott el a megvalósítás kezdő fázisáig, azonban az 1990-ben kitört Öbölháború miatt ez a projekt is befejezetlen maradt.

Történelmi vonatkozásai[szerkesztés]

A folyó medencéjéből az első emberi életre utaló nyomok az Alsó-Paleolitikum idejéből keltezhetőek.

A folyó partján található jelenlegi Arbil város központjában található fellegvár gyakorlatilag egy neolitikumban keletkezett tell település maradványa.

A folyó első említése a III. uri dinasztia idejéből datálható. A későbbiekben a legnagyobb mezopotámiai városok egy jelentős része (Assur, Ninive, Dúr-Sarrukín) a folyó Tigrisbe ömlő torkolatánál jött létre. A későbbiekben, i. e. 331-ben szintén a Nagy-Záb torkolatvidékén zajlott le a gaugamélai csata III. Alexandrosz makedón király és III. Dareiosz perzsa király csapatai közt.

A korai középkorban szintén a folyó mellett szenvedte el döntő és egyben utolsó vereségét az utolsó Omajjád uralkodó, II. Marván Asz-Szaffáh seregeitől, aki az Abbászida Kalifátus megalapítója lett.

A 20. század folyamán először az első világháború idején zajlottak súlyos harcok a folyó medencéjének vidékén, majd a század második felétől napjainkig állandó török-kurd konfliktusok színhelye.

Források[szerkesztés]

  • Buringh, P. (1960), Soils and soil conditions in Iraq, Baghdad: Ministry of Agriculture.
  • Davey, Christopher J. (1985), „The Negūb Tunnel”, Iraq 47: 49–55, ISSN 0021-0889.
  • Frenken, Karen (2009), Irrigation in the Middle East region in figures. AQUASTAT survey 2008, Water Reports, 34, Rome
  • Braidwood, Robert J. :Prehistoric investigations in Iraqi Kurdistan