Német kiejtés
| Német nyelv |
|---|
| A német nyelv története |
| Rokon (germán) nyelvek |
A német nyelv írása nem fonetikus, mint a magyar nyelvé, bár kétségtelenül közelebb van ehhez, mint pl. az angol vagy a francia nyelv. Ez azt jelenti, hogy több betűhöz tartozhat ugyanolyan kiejtés, illetve egy betűt többféleképpen is ejtenek, melynek szabályai a következőkben olvashatók.
A magánhangzók
[szerkesztés]A német magánhangzók a következők:
| elöl képzett | középen képzett | hátul képzett | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ajakkerekítés nélküli | ajakkerekítéses | |||||||
| rövid | hosszú | rövid | hosszú | rövid | hosszú | rövid | hosszú | |
| zárt | [iː] | [yː] | [uː] | |||||
| majdnem zárt | [ɪ] | [ʏ] | [ʊ] | |||||
| félzárt | [eː] | [øː] | [oː] | |||||
| középső | [ə] | |||||||
| félnyílt | [ɛ] | [ɛː] | [œ] | [ɔ] | ||||
| majdnem nyílt | [ɐ] | |||||||
| nyílt | [a] | [aː] | ||||||
A helyesíráshoz kapcsolódva a következő szabályok vannak:
- Általában hosszú a magánhangzó, ha hangsúlyos és nyílt szótagban van (sa-gen), illetve maximum egy mássalhangzó áll mögötte (kam).
- Hosszú a hang, ha néma h áll mögötte (zehn)
- Szintén hosszú, ha – a, e, o esetében – kettőzve van (Saat), illetve – i esetében – e áll mögötte (Fried)
- A hangsúlytalan hangok minden esetben rövidek (geben)
- Kettőzött mássalhangzó előtt a hangsúlyos hangok is rövidek lesznek (Kamm)
- A rövid hangok mindig nyíltabbak, mint hosszú változataik
Az alábbi táblázatban láthatók az egyes magánhangzót jelölő betűk kiejtései. A „röviden” és „hosszan” értelmezése a fenti felsoroláson alapul.
| Betű | Hang | Példa | |
|---|---|---|---|
| a | röviden | [a] | Mann [man] |
| hosszan | [aː] | Tat [taːt] | |
| aa | mindig hosszú | [aː] | Aal [aːl] |
| ah | mindig hosszú | [aː] | Hahn [haːn] |
| ä | röviden | [ɛ] | Bäcker [ˈbɛkɐ] |
| hosszan | [ɛː] | Bären [ˈbɛːʁən] | |
| äh | mindig hosszú | [ɛː] | Hähne ['hɛːnə] |
| e | röviden | [ɛ] | letzt [lɛt͡st] |
| hosszan | [eː] | leren [ˈleːrən] | |
| szó végi -er szótagban | [ɐ] | Kegler [ˈkeːglɐ] | |
| hangsúlytalanul, általában utolsó szótagban, igekötőkben | [ə] | essen [ˈɛsən] | |
| ee | mindig hosszú | [eː] | See [zeː] |
| eh | mindig hosszú | [eː] | mehr [meːɐ] |
| é | csak francia eredetű szavakban, mindig hosszú | [eː] | Café [kaˈfeː] |
| i | röviden | [ɪ] | Kind [kɪnt] |
| hosszan | [iː] | wir [viːɐ] | |
| ie | szó végén hangsúlytalanul, illetve többes számban két szótagban ejtjük | [ɪ.ə] [iː.ə] |
Familie [faˈmiːlɪ.ə] Knie (tbsz.) [ˈkniː.ə] |
| más esetben mindig hosszú | [iː] | viel [fiːl] | |
| ieh | mindig hosszú | [iː] | sieht [ziːt] |
| ih | mindig hosszú | [iː] | Ihr [iːɐ] |
| o | röviden | [ɔ] | Trotz [tʁɔt͡s] |
| hosszan | [oː] | rot [ʁoːt] | |
| oe | röviden | [œ] | Doern [dœɐn] |
| hosszan | [øː] | Roemer [ˈʁøːmɐ] | |
| oh | mindig hosszú | [oː] | Mohr [moːɐ] |
| oo | mindig hosszú | [oː] | Boot [boːt] |
| ow | szó végén szláv eredetű nevekben | [oː] | Pankow [ˈpaŋkoː] |
| ö | röviden | [œ] | plötzlich [ˈplœt͡slɪç] |
| hosszan | [øː] | blöd [bløːt] | |
| öh | mindig hosszú | [øː] | Möhre [ˈmøːʁə] |
| u | röviden | [ʊ] | Schutz [ʃʊt͡s] |
| hosszan | [uː] | Blut [bluːt] | |
| ue | röviden | [ʏ] | Mueller [ˈmʏlɐ] |
| hosszan | [yː] | Tuer [tyːɐ] | |
| uh | mindig hosszú | [uː] | Uhr [uːɐ] |
| ü | röviden | [ʏ] | hübsch [hʏpʃ] |
| hosszan | [yː] | Düne [ˈdyːnə] | |
| üh | mindig hosszú | [yː] | Hühner [ˈhyːnɐ] |
| y | idegen eredetű szavakban magánhangzók előtt | [j] | Yard [jaɐt] |
| idegen eredetű szavakban máskor | [ɪ] | Pyjama [pɪˈd͡ʒaːma] | |
| meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben röviden | [ʏ] | System [zʏsˈteːm] | |
| meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben hosszan | [yː] | Ysop [ˈyːzɔp] | |
Megjegyzések:
- A szó végi -el, -em, -en szótagokban az e [ə] hangot teljesen elnyelhetik: essen [ˈɛsn̩].
- Manapság egyre gyakoribb, hogy az [ɛː] hangot a zártabb [eː] hanggal cserélik le, így nem téve különbséget olyan szavak között, mint Ähre és Ehre.
- Településnevekben akadnak a fentiektől eltérő kiejtési formációk, pl.: Moischt [mœʃt], Bad Oldesloe [ˌbatˀɔldəsˈloː], Bad Oeynhausen [ba:t'ʔø:nhaʊzn] stb.
- Az esetleges, a fenti szabályoktól eltérő szavak kiejtését lásd itt!
Kettőshangzók
[szerkesztés]| Betű | Hang | Példa |
|---|---|---|
| ai | [ae] | Haider [ˈhaedɐ] |
| au | [aʊ] | Haus [haʊs] |
| äu | [ɔø] | träumen [ˈtʁɔømən] |
| ay | [ae] | Mayer [maeɐ] |
| ei | [ae] | Eis [aes] |
| eu | [ɔø] | Kreuz [krɔøt͡s] |
| ey | [ae] | Geyer [gaeɐ] |
| oi | [ɔø] | Boiler [ˈbɔølɐ] |
| oy | [ɔø] | Oybin [ˈɔøbɪn] |
Megjegyzés:
- Nyelvjárásonként ezek a kettőshangzók kismértékben eltérőek lehetnek. Az egyes változatok a következők lehetnek: [ae] → [aɪ], [aʊ] → [au] / [ao], [ɔø] → [ɔʏ] / [ɔɪ] / [ɔe].
Mássalhangzók
[szerkesztés]A német mássalhangzók a következők:
| Bilabiális | Labiodentális | Alveoláris | Posztalveoláris | Palatális | Veláris | Uvuláris | Glottális | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Plozíva | p b | t d | k ɡ | ʔ | ||||
| Affrikáta | p͡f | t͡s | t͡ʃ d͡ʒ | |||||
| Frikatíva | f v | s z | ʃ ʒ | ç | x | ʁ | h | |
| Nazális | m | n | ŋ | |||||
| Approximáns | l | j | ||||||
| Pergőhang | r | ʀ |
Az alábbi táblázatban láthatók az egyes mássalhangzót jelölő betűk kiejtései.
| Betű | Hang | Példa | |
|---|---|---|---|
| b | szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt | [p] | Job [d͡ʒo:p] Ybbs [ɪps] |
| más helyzetben | [b] | Brot [bʁoːt] | |
| c | ä, e, i, ö, ü, y előtt | [t͡s] | Celle [ˈt͡sɛlə] |
| egyéb esetekben | [k] | Coburg [ˈkoːbʊɐk] | |
| ch | ä, e, i, ö, ü, y mellett | [ç] | China [ˈçiːna] |
| más esetekben | [x] | Bach [bax] | |
| chs | amennyiben egy tőhöz tartozik | [ks] | Lachs [laks] |
| egyébként | [çs] [xs] |
Stichs [ʃtɪçs] suchst [zʊxst] | |
| ck | [k] | Lack [lak] | |
| d | szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt | [t] | Tod [toːt] Stadt [ʃtat] |
| más helyzetben | [d] | Deich [daeç] | |
| dch | [c] | Mädchen [ˈmɛːcn̩] | |
| dsch | [d͡ʒ] | Dschungel [ˈd͡ʒʊŋəl] | |
| f | [f] | fast [fast] | |
| g | az -ig határozóképzőben szó végén vagy mássalhangzó előtt | [ç] | zwanzig [ˈt͡svant͡sɪç] am häufigsten [amˈhɔøfɪçstən] |
| az -ig határozóképzőben a -lich képző előtt szó végén más helyzetben |
[k] | ewiglich [ˈeːvɪklɪç] Burg [bʊɐk] | |
| máskor | [g] | Gunst [gʊnst] häufiger [ˈhɔøfɪgɐ] | |
| h | nyújtó h-ként diftongus és hangsúlytalan i, u között |
[-] | kühl [kyːl] Verzeihung [fɐˈt͡sae.ʊŋ] |
| máskor | [h] | hart [haɐt] | |
| j | [j] | ja [jaː] | |
| k | [k] | Kunst [kʊnst] | |
| l | [l] | Leim [laem] | |
| m | [m] | mein [maen] | |
| n | c, k, q, x előtt | [ŋ] | Bank [baŋk] |
| más helyzetben | [n] | nö [nø:] | |
| ng | [ŋ] | lang [laŋ] | |
| p | [p] | Pein [paen] | |
| ph | [f] | Phase [ˈfaːzə] | |
| qu | [kv]/[kw] | quick [kvɪk]/[kwɪk] | |
| r | szó elején és magánhangzók előtt | [ʁ] | Reim [ʁaem] |
| más helyzetben | [ɐ] | Kur [ku:ɐ] | |
| rh | [ʁ] | Rhein [ʁaen] | |
| s | magánhangzó előtt szó elején két magánhangzó között |
[z] | Salz [zalt͡s] Hase [ˈhaːzə] |
| szó elején p, t előtt | [ʃ] | Stein [ʃtaen] | |
| máskor | [s] | Gast [gast] | |
| sch | a -chen kicsinyítőképző részeként | [sç] | Mäuschen [ˈmɔøsçən] |
| más esetben | [ʃ] | waschen [ˈvaʃn̩] | |
| ss | minden esetben | [s] | dass [das] |
| ß | (csak kisbetűként, nagybetűs formában SS-ként írandó!) | [s] | saßen [ˈzaːsn̩] |
| t | a -tia, -tial, -tiär, -tiell, -tio, -tion végződésekben | [t͡s] | Lektion [ˈlɛkt͡sɪ.ɔn] |
| más helyzetben | [t] | Tal [taːl] | |
| th | [t] | Theme [ˈteːmə] | |
| tch | [c] | Brötchen [ˈbrøːcn̩] | |
| tsch | [t͡ʃ] | deutsch [dɔøt͡ʃ] | |
| tz | [t͡s] | letzt [lɛt͡st] | |
| tzsch | [t͡ʃ] | Witzsch [vɪt͡ʃ] | |
| v | idegen eredetű szavakban | [v] | Vase [ˈvaːzə] |
| más helyzetben | [f] | vor [fɔɐ] | |
| w | [v] | was [vas] | |
| x | [ks] [gz] |
xerophil [ˈkseːrɔfɪl] Examen [ɛgˈzaːmən] | |
| z | [t͡s] | Zahl [ˈt͡saːl] | |
| zsch | [t͡ʃ] | Zschopau [ˈt͡ʃoːpaʊ] | |
Megjegyzések:
- A kettőzött illetve hármas mássalhangzókat nem ejtjük hosszan.
- A [k], [p], [t] hangokat általában hehezettel ejtjük, ami hangsúlyos szótagban erősebb, mint hangsúlytalanban. Egyes nyelvjárásokban ez a hehezet elmaradhat.
- Északon a szó eleji magánhangzók előtt egy [ʔ]-t ejtenek.
- Mivel a [d͡ʒ] hang eredetileg nem volt meg a németben, ezért gyakran [t͡ʃ]-nek ejtik: Dschungel [ˈt͡ʃʊŋəl].
- Dél-Németországban gyakori a -g [x] ejtés helyett a [k] ejtés: Burg [bʊrk].
- Az r kiejtése területenként változik, lehet [r], [ʀ], [ʁ], [ɐ] is.
- Ausztriában szó elején [s]-nek ejtik az s betűt: Salz [salt͡s].
- A svájci német helyesírása nem használja az ß betűt, helyette mindig ss-t írnak.
Szabálytalan kiejtésű szavak
[szerkesztés]Mivel az évek során a német számos idegen szót kölcsönzött a szomszédos nyelvektől, és ezek helyesírását általában nem illesztették a német helyesíráshoz, ezért ezek a szavak kiejtése szabálytalan.
A főbb ilyen szavak listáját lásd itt: Szabálytalan kiejtésű német szavak listája.
Források
[szerkesztés]- Dr. Pátrovics Péter: A német nyelvtan alapjai