Ugrás a tartalomhoz

Monguelfo-Tesido

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monguelfo-Tesido

(Welsberg-Taisten)
Welsberg  ( Monguelfo )  látképe
Welsberg ( Monguelfo ) látképe
Monguelfo-Tesido címere
Monguelfo-Tesido
címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióVeneto
MegyeBolzano autonóm (BZ)
FrazionékWelsberg, Taisten
VédőszentAntiokheiai Szent Margit
Irányítószám39035
Körzethívószám0474
Forgalmi rendszámBZ
Népesség
Teljes népesség2902 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1087 m
Terület46,44 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 12° 06′ 16″46.756898°N 12.104353°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 12° 06′ 16″46.756898°N 12.104353°E
Elhelyezkedése Bolzano autonóm térképén
Elhelyezkedése Bolzano autonóm térképén
Térkép
Monguelfo-Tesido
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monguelfo-Tesido
témájú médiaállományokat.

Welsberg-Taisten (olaszul: Monguelfo-Tesido, ladinul: Valsperch-Taisten, latinul: Mons Guelfus-Thesidum) település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében, Dél-Tirolban; Welsberg (olaszul: Monguelfo) és Taisten (olaszul: Tesido) község egyesítéséből jött létre. Lakosainak száma 2902 fő (2023. január 1.).[1] Monguelfo-Tesido Rasen-Antholz, Valdaora, Valle di Casies, Braies és Villabassa községekkel határos.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község neve a Welfesperch alakból ered, amelyet 1169-ben említenek először, és annyit jelent, mint a Welfek vára, ami arra utal, hogy a vár urai a Welf-házból származtak. Taisten neve egy kelta személynévből ered (Decetos).

Földrajz

[szerkesztés]

Welsberg-Taisten község Dél-Tirol keleti részén található. A 46,56 km² területű község a kelet–nyugati irányban húzódó Puster-völgyben és a környező magaslatokon terül el; ott, ahol az innen északkelet felé elágazó Gsies-völgy kezdődik.

Welsberg, a község fő települése, nyugati irányból nézve, mögötte a Dolomitokkal

A község központja, Welsberg (1070–1130 m tengerszint feletti magasságban) a Puster-völgy fenéksíkján fekszik, ott, ahol a Gsies-patak a Rienzbe torkollik. A Puster-völgyhöz tartozó, Welsberg-Taisenhez számító kis szakasz nyugaton, Olang irányában, még az Olangi-víztározó egy részét is eléri; keleten pedig a Pragser-patak Rienzbe való betorkollásánál ér véget, ahol Prags és Niederdorf határához kapcsolódik a Felső-Puster-völgyben.

Welsbergtől északra, a Gsies-völgy bejárata fölött, egy napos teraszon fekszik a község második fő települése, Taisten (1190–1280 m). Taisten mögött a terep a Rudlhornig (2448 m) emelkedik, amely néhány más, 2000 m fölötti csúccsal együtt Welsberg-Taisten legmagasabban fekvő részét képezi. Itt ér véget délen a Villgratner-hegység gerince, amely elválasztja egymástól a keleti Gsies-völgyet és a nyugati, párhuzamosan futó Antholzer-völgyet.

Welsberg és Taisten mellett még három kisebb településrész tartozik a községhez. Welsbergtől délnyugatra, ahol a Pragsi-Dolomitok északi lejtői lefutnak a Puster-völgybe, található Ried kis faluközpontja (1140–1150 m). Taistentől nyugatra Unterrain szórványtelepülés tanyái húzódnak, egészen a Rasen-Antholz községhatárig. A Gsies felé vezető határ közelében, Taistentől kissé keletre pedig Wiesen (1200–1260 m) foglalja el a Gsies-völgy kezdetét.

Történelem

[szerkesztés]

A terület már a római korban bizonyítottan lakott volt. Taisten, Toblach és Innichen neve közvetlen párhuzamokat mutat a keltoromán korból. Emellett a Thurn várromnál egy őskori sáncvár is állt egykoron.

1175-ben említik először oklevélben Welsperget, mint várat („castrum Walsperg”). A Welsperg-kastély a névadó grófi család székhelye volt.[2] A 12. századi romanika idején épült a fővár, amelyet a 16. század végének gótikájában és a reneszánsz kezdetén bővítettek ki. A vár legrégebbi eleme a szokatlanul magas és karcsú öregtorony. A kastély ma a Welsperg-kastély kuratóriumának gondozásában áll.

Welsberg falut először 1335-ben említik írásban Weiker von Cellen személynévben. A középkorban Zell unter Welsberg vagy Zell am See néven ismerték (a cella jelentése: szerzetesi remetelak). Ugyanis egy tó volt azon a területen, ahol a Pidig a Rienzbe torkollik. 1359-ben Gregor von Welsberg lovag rendelte el a tó lecsapolását. Két vízépítő mester négy hónap alatt hajtotta végre a munkát, és a kiszáradt tómederben zabot vetettek. Az ősi név a 18. századig fennmaradt a köznyelvben. Ma az egykori Ansitz Zellheim műemlék épület őrzi az emlékét.

A Welsperg-kastély urai a középkorban tekintélyes hatalomra tettek szert. Felemelkedésük akkor kezdődött, amikor a Görzi és a Tiroli grófok alvárnagyai lettek. Bruneckben kápláni hivatallal és egy udvarházzal rendelkeztek – azon a helyen, ahol ma a Sternbach-udvarház áll. Hűbérbirtokosként ők gyakorolták a joghatóságot a welsbergi és heinfelsi bíróságok kerületeiben, továbbá védnöki jogaik voltak a Puster-völgyben és Sterzingben, valamint birtokaik Innichenben. A Welsperg-kastély ma a Thun-Hohenstein-Welsperg grófi család magántulajdona. Megtekinthető, és időnként kulturális rendezvények helyszínéül szolgál.

1929-ben Welsberg községhez csatolták a korábban önálló Taistent. 2003-ban a község neve Welsbergről Welsberg-Taisenre változott.

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei[3]

[szerkesztés]
  • 1952–1956: Ernst Schweitzer
  • 1956–1960: Josef Hellweger
  • 1960–1964: Ernst Schweitzer
  • 1964–1969: Bernhard Kuenzer
  • 1969–1974: Eduard Toldt
  • 1975–1980: Eduard Toldt
  • 1980–1988: Arthur Feichter
  • 1989–1993: Josef Pahl
  • 1993–2010: Friedrich Mittermair
  • 2010–2020: Albin Schwingshackl
  • 2020–: Dominik Oberstaller

Népesség

[szerkesztés]

A nyelvi hovatartozási nyilatkozatok alapján Welsberg-Taisten nagyrészt német nyelvű község. Az alábbi százalékos adatok kiszámításának alapját az olasz állampolgárságú személyek érvényes nyilatkozatai képezték.

Anyanyelv 1981[4] 1991[5] 2001[5] 2011[6] 2024[6]
német 95,51 % 95,59 % 95,94 % 95,08 % 91,33 %
olasz 4,13 % 3,67 % 3,81 % 4,57 % 8,41 %
ladin 0,36 % 0,74 % 0,25 % 0,35 % 0,27 %

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2017 és 2023 között:
Lakosok száma
2892
2867
2902
201720182023
Adatok: Wikidata

Oktatás

[szerkesztés]

Welsberg a német nyelvű iskolakörzet központja. A község területén működő két általános iskolát (Welsbergben és Taistenben), valamint a welsbergi középiskolát foglalja magában. Az iskolakörzethez tartozik továbbá a szomszédos Gsies három általános iskolája is.[7]

Látnivalók

[szerkesztés]
Paul Troger szülőháza
  • Paul Troger szülőháza: a barokk festő szülőháza Welsbergben található.
  • Szent Margit-plébániatemplom: eredete 1342-ig nyúlik vissza, 1736-ban újjáépítették; oltárképeit a welsbergi származású Paul Troger festette.
  • Képoszlop (Bildstöckl): Michael Pacher freskóival.
  • Welsperg-kastély (más néven Welsberg): a 12/13. századból.
  • Thurn várromja: a 13. századból.
  • A Miasszonyunk a Rainen templom: 1337-ben épült.
  • Taisteni plébániatemplom: Anton Zeiller festményeivel és egy 12. századi monstranciával.
  • Erasmus-kápolna: 1470-ből, Taistenben.
  • Jakab-kápolna: Simon von Taisten 15/16. századi festményeivel, Taistenben.
  • Szent György-templom: a 12. századból, Simon von Taisten festményeivel és freskókkal.
  • Tabernákulum-képoszlop: a 15. századból, a templomtéren.
    A plébániatemplom Taistenben

Közlekedés

[szerkesztés]

A községen áthalad a SS 49-es főút, a Puster-völgyi vasút, amelynek Welsberg-Gsies állomásán van megállója, valamint a 3-as számú kerékpárút („Pustertal”) is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Welsberg-Taisten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.