Molnár Géza (zenetörténész)
| Molnár Géza | |
| Született | Müller Géza 1870. szeptember 7.[1] Pest |
| Elhunyt | 1933. december 19. (63 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanár |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-26) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Molnár Géza, született Müller Géza (Pest, 1870. szeptember 7.[2] – Budapest, 1933. december 19.)[3] bölcseleti doktor, zeneakadémiai tanár, zenetörténész, esztéta.
Életútja[szerkesztés]
Müller Dávid (1825–1907)[4] gyáros, háztulajdonos és Neustadtl Jozefa (1836–1897)[5] fia. Középiskolai tanulmányait a budapesti katolikus főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen jogot és bölcseletet hallgatott és bölcseletdoktori oklevelet nyert. Müller családi nevét 1887-ben változtatta Molnárra. 1890-ben meghívta Vadnai Károly a Fővárosi Lapokhoz, melynek több évig műkritikusa volt és ahová számos esztétikai cikket írt. Később tanulmányutakat tett és zenetörténeti kutatásokat végzett Olaszországban és Németországban; egyúttal Lipcsében folytatta zeneelméleti tanulmányait. Az 1896-os millenniumi ünnepségek zenetörténeti csoportbiztosa volt. 1897-ben Mikszáth Kálmán meghívására az Országos Hírlap zenerovat-vezetője lett, 1899-től pedig a Pester Lloyd műbírálója volt. 1900-ban a közoktatásügyi miniszter kinevezte az Zeneakadémiához a magyar zene elméletének tanárává; 1902-től e tanszakon felül a magyar zene történetét is előadta. 1905-ben egyetemi magántanár lett, 1918-tól a Budapesti Tudományegyetemen a zenetudomány rendkívüli tanára volt. Munkatársa volt az Encyclopædia Britannicának.
Cikkei a Képes Családi Lapokban (1892. Rajz és Zenevilág); a Zenelapban (1892. Ének a szalonban, a magyar műdal érdekében), a Fővárosi Lapokban (1893. Az operáról, Országos zeneakadémia, Liszt Ferencz, a soproni szobor-leleplezés alkalmából; Zenészeti szemle, Serly Lajos zenekara. 1894. A jubiláló «Hunyadi», Három évig intendans: gr. Zichy Gézáról, M. kir. operaház 1884-94., 1895. Bianchi Bianca, a lapnak színházi tudósítója is volt); a Nemzetbe (1897) bayreuthi leveleket írt; a Hétnek 1898-tól rendes zenei cikkírója; a Budapesti Szemlében (1899. Perosi és az egyházi zene, Három új dalmű: Roland mester, A hadi fogoly, Kukuska, 1900. Humor a programmzenében, A homerosi kérdés zenei megoldása); A Pester Lloydban (1899. Petőfi a magyar zenében); az Uj Magyar Szemle (1900.) majd minden füzetébe írt zenei krónikát, az Uj Időkben többek közt az 1621. Picchi-féle olasz «Balli d'arpicorolo» gyűjtemény magyar tánczainak első ismertetését írta. A Magyar Tudományos Akadémia számára gyűjtötte a zenei- és ének-műszókat.
Munkái[szerkesztés]
- A magyar hangsor akusztikai világításban. Budapest, 1900. (Különnyomat a Mathem. és természettud. Értesítőből. Előterjesztette Eötvös Loránd báró a m. tudom. akadémia III. osztályában.).
- A zene elmélete, története és aesthetikája. I. kötet. Bevezető a zenetudományba. Az összhangtan, ellenponttan, alaktan és hangszereléstan vázlata. Magyar zene. Budapest, 1901. (Az Athenaeum Kézikönyvtára XIX.)
- Bevezető a zenetudományba. Budapest, 1901.
- Általános zenetörténet I–II. Budapest, 1911–1916.
- A zene a szocialista társadalomban. Budapest, 1919.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Molnár Géza, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10705.htm
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Neológ Hitközség születési akv. 1043/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv, 2364/1933.
- ↑ Müller Dávid halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1568/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Müller Dávidné Neustadtl Jozefa halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1747/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
