Metis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Metis
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
Felfedezése
Felfedező S. Synnott
Felfedezés ideje 1979. március 4.
Felfedezés helye Voyager–1
Névadó Métisz
Alternatív név Jupiter XVI
Ideiglenes név S/1979 J 3
Pályaadatok
Periapszis127 540 km (0,000853 CSE)
Apoapszis127 840 km (0,000855 CSE)
Fél nagytengely 128 000 km
Pálya kerülete 802 300 km (0,005 CSE)
Pálya sugara 127 691 km (0,000854 CSE)
Pálya excentricitása 0,0012
Keringési periódus 0,294780 nap (7 óra 4,5 perc)
Min. pályamenti sebesség 31,464 km/s
Átl. pályamenti sebesség 31,501 km/s
Max. pályamenti sebesség 31,539 km/s
Inklináció 2,22° (az ekliptikához képest)
0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhez képest)
Anyabolygó Jupiter
Központi égitest Jupiter
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő 43 km
Felszín területe ~5800 km²
Térfogat ~41 600 km³
Tömeg 1,2·1017 kg
Átlagos sűrűség 3,0 g/cm³
Felszíni gravitáció 0,016 m/s² (0,002 g)
Szökési sebesség 0,027 km/s
Forgási periódus szinkronforgás
Forgási sebesség 19 km/h
Tengelyferdeség nincs
Albedó 0,06
Felszíni hőmérséklet
Min.   Kelvin
Átl. ~123 K Kelvin
Max.   Kelvin
Atmoszféra
Légköri nyomás 0 kPa
A Wikimédia Commons tartalmaz Metis témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Metis (görögül Μήτις), vagy Jupiter XVI a Jupiter apró belső holdjainak legbelső tagja.

A holdat 1979-ben fedezte fel a Voyager 1 szonda, ekkor még S/1979 J 3-nek nevezték. Hivatalos nevét 1983-ban kapta meg, a görög mitológiában az értelem istennője, Métisz után, aki egy titanisz volt, Zeusz első felesége, így Pallasz Athéné nevelőanyja. Neve „megfontoltságot" jelent.

A Metis az Adrasteával együtt a Jupiter fő gyűrűjében helyezkedik el, ezek a holdak lehetnek a gyűrű anyagának forrásai.

A holdat nem szabad összetéveszteni a 9 Metis aszteroidával.