Adrastea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adrastea
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
Felfedezése
Felfedező David C. Jewitt, G. Edward Danielson
Felfedezés ideje 1979. július 8.
Felfedezés helye Voyager–2
Névadó Adraszteia
Alternatív név Jupiter XV
Ideiglenes név S/1979 J 1
Pályaadatok
Periapszis128 460 km (0,000859 CSE)
Apoapszis128 930 km (0,000862 CSE)
Fél nagytengely 129 000 km
Pálya kerülete 808 600 km (0,005 CSE)
Pálya sugara 128 694 km (0,000860 CSE)
Pálya excentricitása 0,0018
Keringési periódus 0,29826 nap (7 óra 9,5 perc)
Min. pályamenti sebesség 31,322 km/s
Átl. pályamenti sebesség 31,378 km/s
Max. pályamenti sebesség 31,435 km/s
Inklináció 2,22° (az ekliptikához képest)
0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhez képest)
Anyabolygó Jupiter
Központi égitest Jupiter
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő 20 km (26×20×16 km)
Felszín területe ~5300 km²
Térfogat ~4400 km³
Tömeg 7,5·1017 kg
Átlagos sűrűség 3,0 g/cm³
Felszíni gravitáció ~0,005 m/s² (0,001 g)
Szökési sebesség ~0,011 km/s
Forgási periódus szinkronforgás
Forgási sebesség 11 km/h
Tengelyferdeség nincs
Albedó 0,10
Felszíni hőmérséklet
Min.   Kelvin
Átl. ~122 K Kelvin
Max.   Kelvin
Atmoszféra
Légköri nyomás 0 kPa
A Wikimédia Commons tartalmaz Adrastea témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Adrastea (görögül Αδράστεια), vagy Jupiter XV, a Jupiter második ismert holdja (a bolygótól távolodva). A Voyager–2 szonda által 1979-ben készített képeken fedezték fel, és a S/1979 J 1 jelzést kapta (IAUC 3454[halott link]) azután, hogy a felfedezést a Science-ben tették közzé (206. kötet, 951. oldal, 1979. november 23.). 1983-ban megkapta hivatalos nevét a mitológiai Adraszteia után, aki Zeusz és Ananké lánya volt.

A Jupiter belső holdjai közül a legkisebb.

Az Adrastea volt az első olyan természetes hold, melyet bolygóközi szonda által készített képek segítségével fedeztek fel, és nem teleszkópos képkészítéssel.

Az Adrastea a Jupiter gyűrűin belül helyezkedik el, és anyaga egy részének forrása lehet.

A Voyager-2 által 1979. július 8-án készített kép, melyen felfedezték a holdat.