Max von Pettenkofer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Max von Pettenkofer
1860 körül
1860 körül
Született1818. december 3.[1][2][3][4][5]
Elhunyt1901. február 10. (82 évesen)[1][3][4][5][6]
München[7]
ÁllampolgárságaBajor Királyság
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okalőtt seb
SírhelyeAlter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Max von Pettenkofer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Max Josef Pettenkofer 1883-tól von Pettenkofer (Lichtenheim (Neuburg an der Donau mellett), 1818. december 3.München, 1901. február 10.) német természettudós, a kísérleti egészségtan megalapítója.

Élete[szerkesztés]

Münchenben az orvostant és a természettudományokat tanulmányozta, aztán az ottani, továbbá a würzburgi és giesseni kémiai műhelyben dolgozott és azután kémiai asszisztens volt a müncheni királyi pénzverő hivatalnál. 1847-ben rendkívüli, 1853-ban a kémiának rendes tanára lett Münchenben. Első tudományos dolgozatai fiziológiai-kémiai dolgozatok voltak a Pettenkofer nevéről elnevezett epepróbáról; a húgyban felfedezett új anyagról (kreatin és kreatinin) stb. Továbbá írt az arany finomításáról, hidraulikus mészről, világító gázról, olajfestmények regenerációjáról. Pettenkofer neve a legtágabb körökben ismeretessé vált a szellőztetésről írt dolgozataival, valamint az általa feltalált lélegzőkészülék segítségével Carl von Voittal folytatott tanulmányokról, az anyagcsere dolgában, továbbá a kolera terjedési okairól szóló kutatásaival. 1873-ban a birodalmi kancelláriai hivatal által felállított kolerabizottság elnöke volt. 1883-ban nemességet nyert. 1889-ben a bajor királyi tudományos akadémia elnökévé nevezték ki. 1894. augusztus 1-jén nyugalomba vonult. Legtöbb higienikus dolgozatát a Zeitschrift für Biologie című folyóiratban tette közzé. 1883-ban alapította meg az Archiv für Hygiene című folyóiratot. Továbbá Ziemssennel kiadta a Handbuch für Hygiene című művet (3. kiad. Lipcse, 1882).

Nevezetesebb munkái[szerkesztés]

  • Untersuchungen und Beobachtunngen u. die Verbreitungsart der Cholera (München, 1855)
  • Über den Luftwechsel in Wohngebäuden (uo. 1858)
  • Die athmosphärische Luft in Wohngebäuden (Braunschweig, 1858)
  • Über einen neuen Respirationsapparat (München, 1861)
  • Cholera-Regulativ (Griesingerrel és Wunderlichhel, uo. 1866, 2. kiadás 1867)
  • Zur Aetiologie des Typhus (Wolfsteinerrel, uo. 1872)
  • Beziehungen der Luft zur Kleidung, Wohnung und Boden (4. kiad. Braunschweig, 1877)
  • Verbreitungsart der Cholera in Indien (uo. 1871)
  • Was man gegen die Cholera thun kann (München, 1873)
  • Über Nahrungsmittel und den Wert des Fleischextractes (2. kiadás Braunschweig, 1876)
  • Über den Wert der Gesundheit für eine Stadt (3. kiad. uo. 1877)
  • Populäre Vorträge (3. kiad. uo. 1877)
  • Vorträge über Canalisation und Abfuhr (München, 1880)
  • Der Boden und sein Zusammenhang mit der Gesundheit des Menschen (Berlin, 1882)
  • Zum gegen w. Stand der Cholerafrage (München, 1887)

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Pettenkoffer Miksa: A temetkezési helyek megválasztásáról; ford. Gabriely Kálmán; Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Buda, 1869 (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára)
  • Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz, Pettenkofer munkáiból; ford. Déri Miksa, Hoitsy Pál et al.; Természettudományi Társulat, Bp., 1892 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]

A német Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Max von Pettenkofer témában.