Marie Dentière
| Marie Dentière | |
 | |
| A reformáció emlékművére vésték nevét | |
| Született | Marie d'Ennetières[1] 1495[2][3][1] Tournai[1] |
| Elhunyt | 1561 (65-66 évesen)[2][3][1] Genf[1] |
| Állampolgársága | Genfi Köztársaság (1553–)[4] |
| Házastársa | |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Dentière témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Marie Dentière (vagy d’Ennetières) (Tournai, 1495. – Genf, 1561.) protestáns világi teológusnő, reformáció-történész, filozófus és író. Kálvin János kortársa.
Élete[szerkesztés]
Kisnemesi családban született. Ágoston-rendi apáca, és Tournai mellett, a Prés-Porchini kolostor perjelnője volt 1525 és 1524 között. Luther tételeinek hatására elhagyta a kolostort, és Strasbourgba ment. Férjhez ment Simon Robert egykori katolikus paphoz. A svájci Vaud kantonba költöztek, ahol férje Aigle-ben lelkipásztor volt haláláig, 1533-ig.
A megözvegyült Marie Antoine Froment-nal kötött házasságot, és 1535-ben követte férjét Genfbe. Froment prédikátor volt, Guillaume Farel társa. Marie részt vállalt a reformáció terjesztésében. Az új hit örömteli üzenetéről prédikált, a helyi apácarendek tagjait arra szólította fel, hogy hagyják el a kolostort, menjenek férjhez és szüljenek gyermekeket. Működése éles ellentétben állt Pál apostolnak azzal az intésével, hogy „az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben” (1. Kor. 14, 34). Marie, Luther tanítására, a megkeresztelt hívők egyetemes papságára hivatkozva követelte, hogy a nők is prédikálhassanak.
Angoulême-i Margit navarrai királynénak ajánlott Epistre tres utile (Épître très utile) rövid teológiai írásának az volt célja, hogy a nők szerepét felértékelje az egyházon belül. 1539-ben nyomtatták ki. Álláspontja közel állt a genfi egyház Kálvin előtti doktrínájához, melyet a meaux-i kör befolyásolt, s amelynek első férje is tagja volt. Értekezésének kiinduló pontja a hívők egyetemes papsága. A hagyományokkal szemben a Bibliát tekinti a teológia dogmatikai normáinak egyetlen forrásának. A nők szerepének felértékelését kéri, hiszen a férfiakhoz hasonlóan ők is képesek értelmezni a szent szövegeket. Művét radikális feminista megnyilvánulásnak tekintették, Genf város tanácsa elkobozta az írás szinte valamennyi példányát, a nyomdász-kiadót bebörtönözték, és ezzel kezdetét vette a cenzúra a protestáns Genfben. Marie-t hallgatásra kényszerítették.
A La guerre et deslivrance de la ville de Genesve (1536) című írása a református Genfben kiadott első történelmi mű. A reformáció hivatalos elfogadása előtti harminc év történéseivel foglalkozik. A leírt időszakban Genf és II. Filibert savoyai herceg között feszült volt a kapcsolat, Guillaume Farel Genfbe érkezése után a teológiai viták egyre hevesebbé váltak. Végül a reformációhoz csatlakozott Genf városa.
A L’abécédaire ou grammaire élémentaire en français írása alapfokú francia nyelvtan. Ez a legelső francia nyelven írt nyelvtan, mert azelőtt latinul írták.
Előszót írt az nők ruházkodásáról Kálvin prédikációjához, amely 1561-ben jelent meg.
Érdemeinek késői elismerése volt, amikor neve 2002 novemberében felkerült a reformáció emlékműve közelében felállított Zwingli-sztélére.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Marie Dentière (francia nyelven). Musée virtuel du Protestantisme. [2017. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
- Christina L. Griffiths: Marie Dentière – Die Genfer Reformation in weiblicher Perspektive (német nyelven). Evangelisches Museum Österreich. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
