Marca Hispanica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Marca Hispanica és a környező területek
Marca Hispanica és Gothia grófságai kezdetben

Marca Hispanica a Frank Birodalom déli határterülete volt a Pireneusokban és az Ibériai-félszigeten (Katalóniában). Nagy Károly hozta létre 795-ben, hogy afféle ütközőzóna legyen birodalma és a Córdobai Emirátus között. A tartományt grófságokra tagolta.

Történeti előzmények[szerkesztés]

Miután Kis Pipin 759-ben elfoglalta Narbonne-t és vele egész Septimaniát, a Pireneusokon átvezető utak elvesztették gazdasági-kereskedelmi jelentőségüket a mórok számára, és uralmuk a hegységben többé-kevésbé formálissá vált.

Andalusz utolsó kormányzójának legyőzése után 756-ban Abd ar-Rahmán ibn Muávija lett a Córdobai Emírség első emírje. Az Ibériai-félsziget északkeleti csücskének helyi hatalmasságai — Gerona, Barcelona és Huesca emírjei — azonban nem ismerték el főhatalmát, és Nagy Károlytól kértek segítséget. A frank uralkodó 788-ban két hadoszloppal átkelt a Pireneusokon, de a kezdeti sikerek után súlyos vereségeket szenvedett, és kénytelen volt kivonni csapatait a félszigetről. A kudarc után a Károlyt támogató ibériai keresztények tömegesen menekültek át a Pireneusoktól északra fekvő területekre, alapvetően a toulouse-i grófságba. Ennek köszönhetően a baszkokkal meglehetősen ellenséges Chorso toulouse-i gróf (vagy már herceg) 781-ben grófságába kebelezte Pallarsot és Ribagorçát. II. Lupus baszk herceg Adalrik (Odalric) nevű fia azonban 787-ben vagy 789-ben elfogta Chorsót, majd olyan megegyezést erőszakolt ki Nagy Károllyal, amelynek értelmében Károly leváltotta Chorsót tisztségéből, és helyére a királyi család egy Vilmos nevű tagját nevezte ki — ő későbbi tettei miatt szent Vilmos néven vált ismertté. A toulouse-i grófság (tehát Akvitánia) területéből kivették a vitatott Pallarsot és Ribagorçát, és ezeket Károly Marca Hispanica grófságaivá alakította.

Nagy Károly többet nem is tért vissza erre a hadszíntérre, hanem azt 785-ben fiára, Jámbor Lajosra, Akvitánia királyára hagyta. Ő apránként, módszeresen nyomult délnek, és 795-re elfoglalta Osonát (Ausona) és Urgellt (Urgel). 800-801 végleg a keresztények kezére került Barcelona, 809-ben Tarragona, 811-ben Tortosa. Az Ebro egész torkolatvidékének meghódítása után betörtek Valenciába is, rákényszerítve ezzel I. al-Hakam emírt, hogy a béke fejében 812-ben elismerje addigi hódításaikat.

Károly az elfoglalt területeket 795-től grófságokká szervezte: egyeseket újonnan alakított, másokat összevont vagy új grófokat nevezett ki élükre, azokat pedig, amelyek vizigót származású grófjai időben behódoltak neki, változatlanul hagyta. Kezdetben kimondottan törekedett arra, hogy a grófok helyben ismert és tekintélyes, lehetőleg vizigót származású nemesek legyenek, de mivel az így kinevezettek rendszerint megpróbálták függetleníteni birtokaikat a Frank Birodalomtól, szakított ezzel a gyakorlattal, és a grófságok élére egyre gyakrabban megbízhatónak vélt frank nemeseket állított. A függetlenségi törekvéseket ült megfékeznie; a grófságok és a birodalom konfliktusai jószerével állandósultak.

Marca Hispanica grófságai[szerkesztés]

Marca Hispanica grófságai a 9. század elején

A tartományt dél és nyugat felé terjeszkedve fokozatosan egészítették ki új grófságokkal. Az első grófságok:

Ezek nem mindegyike volt kezdetben önálló. Egy-egy grófság volt a későbbi Ribagorça és Pallars, Empúries és Perelada, Urgell és Cerdanya. Ezek akkor aprózódtak külön grófságokra, amikor a grófok szétosztották a területet örököseik között. Hasonló okokból 1011-ben Pallars grófságot tovább osztották Alsó Pallarsra (Pallars Jussà, Segur fővárossal) és Felső Pallarsra (Pallars Sobirà). 988-ban választották le Cerdanyából Berga, Besalúból pedig Ripoll grófságot.

A későbbiek:

Ezek a hegyvidéki területek korábban a Baszk Hercegséghez tartoztak, de a frankok elcsatolták és Marca Hispanicába, azaz a Frank Birodalomba szervezték őket. Aragónia és Pamplona (a Baszk grófsággal) hamarosan önállósodott. Sobrarbe a 10/11. század fordulóján a sorozatos mór támadások miatt elnéptelenedett, sőt egy időre újra mór fennhatóság alá is került. Ezt a grófságot 1015-ben III. (Nagy) Sancho pamplonai király foglalta el, majd 1043-ban Aragóniával került perszonálunióba.

Virágkora és felbomlása[szerkesztés]

Katalónia grófságai a 8–12. században és a Córdobai Kalifátus összeszorulása
Katalónia grófságai 1131-ben
Aragónia (és a Barcelonai grófság) terjeszkedése a 11–12. században

A tartomány nem adminisztratív átszervezéssel, hanem fokozatosan bomlott fel. Ahogy a frank–mór határ a sorozatos konfliktusok eredményeként dél felé tolódott, úgy csökkent a grófságok határőrizeti szerepe. I. (Szőrös) Wilfred gróf uralma (869 (870)-897) alatt a barcelonai grófság döntő befolyásra tett szert a tartomány keleti felében. A barcelonai grófság lett a későbbi Katalónia magterülete. Ezzel párhuzamosan a baszkok lakta nyugati részeket, majd a Córdobai Kalifátustól elfoglalt területeket a 11. századtól a pamplonai grófság jogutódjaként megalakult Navarra, majd Aragóniával került perszonálunióba.

II. Borrell barcelonai gróf 988-ban megtagadta az adófizetést a frissen hatalomra került Capet Hugónak. Ezzel Marca Hispanica gyakorlatilag megszűnt, és Katalónia függetlenedett a frank koronától, majd idővel dinasztikusan egyesült Aragóniával. De jure ezt az állapotot csak 1258 május 11-én rögzítették, amikor is IX. (Szent) Lajos francia király és I. Jakab aragóniai király a Corbeili szerződés évszázadokra rögzítette a két királyság határát.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Marca Hispanica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Испанская марка című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]