Magyarország adórendszere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarország adórendszere több adónemből, illetékekből és különböző járulékokból tevődik össze, mely a vállalkozások bevételeire és magánszemélyek jövedelmére, valamint a fogyasztási cikkekre, valamint a munkavállalásra vonatkozik. Megkülönböztethetőek például a foglalkoztatással, a fogyasztással (ÁFA), a jövedéki termékekkel összefüggő adónemek. Míg Magyarországon 2013-ban összesen 55 jogcímen szedett adót az állam a vállalkozásokra és a magánszemélyekre kivetett adónemek összesítése alapján, addig 2016-ban ez az érték már 60 különböző adónem volt. Az ÁFA 2016-ban az adóbevételek 25 százalékát, a személyi jövedelemadó az adóbevételek 13,5 százalékát tette ki, míg a jövedéki adóbevétel az összes adóbevétel 7,8 százaléka volt. A társasági adó 3 százalékkal, míg a pénzügyi tranzakciós illeték több, mint 2 százalékkal járult hozzá az állam bevételeihez.[1][2]

Foglalkoztatással kapcsolatos adók[szerkesztés]

A foglalkoztatással kapcsolatos adókat két egymáshoz kapcsolódó, ám egymástól mégis eltérő csoportba szokás sorolni. Az egyik csoport a munkáltatók terheit növeli, míg az adók és járulékok másik csoportja a munkavállaló bruttó fizetéséből vonható le.

A munkavállalót terhelő adók és járulékok változásai[szerkesztés]

  • 2000-ben a gyermektelen munkavállalók bruttó bérének 54,68 százalékát tették ki az adók és járulékok.[3]
  • 2006. szeptember 1. - Az egészségbiztosítási járulék 4%-ról 6%-ra emelkedett.
  • 2009. január 1. - A nyugdíjjárulék 8,5%-ról 9,5%-ra emelkedett.
  • 2010 - A tételes eho megszűnése. A munkaerőpiaci járulék bevezetése.
  • 2011 - Az úgy nevezett szuperbruttósítás bevezetése. Az adójóváírás megszűnése. A nyugdíjjárulék 9,5%-ról 10%-ra emelkedett.
  • 2012 - 3%-ra emelkedett a pénzbeni egészségbiztosítási járulék mértéke. Megszűnt a társadalombiztosítási járulék, melyet a 27%-os szociális hozzájárulási adó váltott fel. Szakképzési hozzájárulás bevezetése (1,5%).[4]
  • 2013. január 1. - A személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ra csökkent. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6390 forintról havi 6660 forintra emelkedett. A társadalombiztosítással kapcsolatban a munkavállalókat terhelő nyugdíj járulékalap felső határa megszűnt.[5]
  • 2014-ben a gyermektelen munkavállalók bruttó bérének 49 százalékát tették ki az adók és járulékok, míg a családosok adóterhei 34,6%-ot tettek ki. Ez az OECD 34 tagállama közül a negyedik legmagasabb terhet jelentette a munkavállalók számára.[3]
  • 2015. január 1. - 6810 forintról 6930 forintra emelkedett a magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege. A napi összeg 2015-től 231 forint lett.[6]
  • 2016. január 1. - 16%-ról 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke. A társadalombiztosítási rendszerben biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6930 forintról havi 7050 forintra emelkedett.[7]

A munkáltatót terhelő adók és járulékok[szerkesztés]

2016-ban a munkáltatóknak dolgozóik után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kellett fizetniük. 2017. január elsejétől kezdve a korábbi 27 százalékról 22 százalékra csökkent a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke. 2018-tól a versenyszféra bruttó fizetésinek a 2017-es éveben bekövetkező mértékétől tette függővé a kormányzat a szociális hozzájárulási adó csökkentését. Ha a 2017-es év első 9 hónapjában 11 százalék felett emelkednek a versenyszférában a bruttó bérek, akkor 2018-tól 2,5 százalékkal 19,5 százalékra mérséklődik a tervek szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ha kisebb lesz a bruttó bérek emelkedése, mint 11%, akkor csak 2 százalékkal, azaz 20 százalékra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó.[8]

  • 2017. január 1. - 27%-ról 22%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.
  • 2018. január 1. - 22%-ról 19,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.[9]

A vállalkozások által a munkavállalók után 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetniük.[10]

Általános forgalmi adó (ÁFA)[szerkesztés]

Az általános forgalmi adó mértékének változásai, zárójelben a normálistól eltérő termékcsoportok, termékek megnevezései.

  • 1988. január 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 15%.
  • 1993. január 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 6%.
  • 1993. augusztus 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 10%.
  • 1995. január 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 12%.
  • 2004. január 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 15%, 5%.
  • 2005. október 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 20% (üzemanyagok), 15% és 5%.
  • 2006. január 1. - 25% normál esetben, kedvezményes termékcsoportoknál 15% és 5%.
  • 2006. szeptember 1. - 20% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 5%.
  • 2009. július 1. - 25% normál esetben (húsok, zöldségek, gyümölcsök), kedvezményes termékcsoportokra 18% (tej és tejtermékek, kenyér, kifli, zsemle, gabonapehely, távhő szolgáltatás) és 5%.[11]
  • 2012. január 1. - 27% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 18% és 5%.[12]

Az ÁFA mértéke általánosságban 27% volt 2014-ben, melyet egy 5%-os és egy 18%-os kulcs egészített ki.[3]

  • 2016. január 1. - 27% normál esetben, kedvezményes termékcsoportokra 5% (sertéshús).[13]
  • 2017. január 1. - Az éttermi szolgáltatások áfatartalma 27%-ról 18%-ra változott helyben történő fogyasztás esetén. (Házhoz szállításnál továbbra is 27% maradt az adókulcs mértéke.) 5% lett a friss tej,[14] a tojás és a baromfihús általános forgalmi adója.[15]

Az internetszolgáltatás Áfája 27 százalékról 18 százalékra változott.

  • 2018. - Az éttermi szolgáltatások ÁFA-tartalma 5%-ra változik.[16] Az internetszolgáltatás Áfája 18 százalékról 5 százalékra változott.[17] 27 százalékról 5 százalékra csökkent a halételek, halhús árának ÁFA tartalma.[18]

Jövedéki adó[szerkesztés]

  • 2016. szeptember 1. - A dohánytermékek jövedéki adója emelkedett annak az adóemelésnek keretén belül, amely során 2017. decemberéig összesen 29 százalékkal emelkedik az érintett termékcsoport jövedéki adójának mértéke.
  • Az üzemanyagok jövedéki adóját a hordónkénti 50 dolláros világpiaci árhoz igazította a törvényhozás, amelynek értelmében a kívánt szint alatti olajárak esetén jövedéki adóemelés lépett életbe az államháztartás egyensúlyának és az ÁFÁ-ból és jövedéki adóból való bevételek biztosítása érdekében. A gázolaj többek közt a 10, míg a benzin többek közt az 5 forintos jövedéki adóemelés miatt vált drágábbá.[19][20][21]

Néhány speciális adótételekkel terhelt termék adójának összetétele[szerkesztés]

A benzin kiskereskedelmi, azaz fogyasztói árának adó és járuléktételei a következőképpen alakultak 2015-ben: 21% ÁFA, 1% KKKSZ-díj, 33% jövedéki adó, 33% termelői ár, 12 százalékot a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés tett ki.

A gázolaj árának összetétele a következő volt 2015-ben: 21% ÁFA, 1% KKKSZ-díj, 31% jövedéki adó, 31% termelői ár, 16 százalékot a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés tett ki.[22]

Befektetések adózása[szerkesztés]

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletre (Befektetési szolgáltató, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével) kötött értékpapír-, vagy részvényügylet, melynek eladása nem számít kamatjövedelemnek; tehát a határidős ügylet, opciós ügylet; devizára, vagy valutára kötött pénzügyi elszámolással záródó azonnali ügylet, árura kötött ügyleten szerzett nyereséget 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Ide tartozik az osztalék-, vagy az árfolyamnyereség is. 2014-ben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek után, illetve az EGT tagállamok piacain vett értékpapírok után fizetett osztalék után nem kellett EHO-t fizetni.[23]

14 százalékos EHO terheli a jövedelmet, ha EGT tagállam tőzsdéin kívül vásárolt részvény utan illet meg minket osztalékjövedelem. Ezen esetben az EHO összege maximum 450 000 forint lehet.

A felszámított adó alapját az elért összes nyereségből kivont veszteség, illetve a szolgáltató által felszámított jutalékok, számlavezetési díjak összege csökkenti. A bevallást a pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás kimutatásai igazolják, ide tartoznak a számlaértesítők is.

Hitelpapírok, kötvények, befektetési jegyek esetén a pénzügyi szolgáltató vonja le a befizetendő adó összegét, melyről az adóbevallásban sem kell adatot feltüntetni. Ezen papírok esetén 15 százalék kamatadót kell megfizetni minden nyereség után, 6 százalékos EHO megfizetése azonban csak akkor szükséges, ha állampapírokba, vagy állampapírokra legalább 80 százalékban építő alapokba fektette a befektető a pénzét és innen szerzett nyereséget.

Tartós befektetési számla esetén a hároméves lejárati idő előtt a számla megszakítása esetén 16% személyi jövedelemadó, valamint 6% EHO terheli a megszerzett jövedelmet. Az adó 10% a hároméves lekötési időszak után, illetve 10% akkor is, ha a 2 éves hosszabbítási időszakban mondja fel a befektető a számlát.[24]

Ingatlanok bérbeadása után évi 1 000 000 forintot meghaladó jövedelem után fizetni kellett még a 2017-es adóévben az egészségügy hozzájárulás (eho) 14 százalékos összegét, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadót. 2018. január elsejétől már nem kell fizetni egészségügy hozzájárulást, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó összegét az ingatlanjövedelmek után.[25]

Bankadó[szerkesztés]

A bankadó, vagy más néven banki különadó mértékének felső határa 2010 és 2015 között előbb 0,45 százalék, majd 0,53 százalék volt. 2016-ban a bankadó mértékének felső határa 0,24 százalék volt. Az adó mértékének felső határa 2017. január elsejétől 0,21 százalékra csökkent. Az adó alapja korábban a 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg volt. 2017-től a 2015. évi korrigált mérlegfőösszeg képezi az adó alapját. Alsó adókulcsa (50 milliárd forintos adóalap alatti összeg esetén) 2010 és 2017 között változatlanul 0,15 százalék maradt. Felső adókulcsa 50 milliárd forintos adóalap feletti összeg esetén fizetendő.

A pénzintézeteknek 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot kellett fizetniük 2010 és 2016 közt, majd ezt 2017-től eltörölték.[26]

Magánszemélyek ügyintézéssel kapcsolatos illetékei[szerkesztés]

2017. március 23-tól több korábbi illeték megfizetésének kötelezettsége változott meg. A 65 év feletti magyar állampolgárok díjmentesen válthatják ki útlevelüket. Évente kettő alkalommal díjmentesen lehet lekérdezni az elektronikus, nem hiteles tulajdoni lapon közölt adatokat. Díjmentessé vált az anyakönyvi kivonat kiállítása. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény kiváltásához szükséges igazolások is díjmentesen beszerezhetővé váltak.[27]

Vállalkozásokat terhelő adók[szerkesztés]

Az étkezőhelyi vendéglátással foglalkozó vállalkozások által helyben készített készített étel- és nem alkoholtartalmú italfogyasztás után 2017-től 4% mértékű turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni.[28]

A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2018. májusi állapot szerint), főszabály szerint:

- 1997-től 2003-ig 18%

- 2004-től 2005-ig 16%

- 2006-tól 2007-ig 16%, de 5 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén)

- 2008-tól 2009-ig 16%, de 50 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén)

- 2010-tól 2016-ig 19%, de 500 millió Ft adóalap alatt 10%

- 2017-től 9%

Alacsony vagy negatív társasági adóalap esetén bizonyos esetekben vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.

Ingatlantulajdonokra kivetett adónemek[szerkesztés]

Háromféle jogcímen róhatnak ki az önkormányzatok az ingatlantulajdonokra adót: kommunális adó, telekadó, építményadó. Ezeknek mértéke településenként, Budapesten belül pedig kerületenként eltérhet egymástól. Bizonyos településeken, kerületekben nem szednek ingatlanadót az önkormányzatok.[29]

Források[szerkesztés]

  1. 55 adó van Magyarországon. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  2. 60 adófajta létezik ma Magyarországon. kamaraonline.hu. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  3. ^ a b c Az alacsony szja ellenére is nyomasztó a magyar adóteher. mfor.hu. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  4. Mennyi az annyi? - Bruttó és nettó minimálbér. veol.hu. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  5. Így adózunk 2013-ban. jogiforum.hu. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  6. Fontos változások 2015-ben az szja-ban és a tb-ben. adozona.hu. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  7. Így adózol 2016-ban. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  8. A Te fizetésed emelkedett? Írd meg nekünk!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. január 19.)
  9. Mesés béreket hozhat 2018. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  10. 197 napot az államért, 168-at önmagáért dolgozik a magyar. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. január 19.)
  11. Az ÁFA-kulcs változása. haszon.hu. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  12. Így rángatta a magyar politika az áfa- és járulékkulcsokat. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  13. Öt százalékra csökkent a sertés tőkehús áfája. lugsped.hu. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  14. Itt a 2017-es adócsomag. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
  15. Az éttermesek már most örülnek Varga bejelentésének. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
  16. Varga:Újabb áfacsökkentések jönnek. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
  17. Öt százalékra csökken az internet áfája. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  18. Olcsóbb lesz a hal, mert csökken az ÁFA. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  19. Itt a 2017-es adócsomag. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
  20. Elfogadták: így adózunk 2017-ben. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. június 7.)
  21. Októbertől emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  22. Összezuhant az olaj, alig esett a benzin - Hogy is van ez?. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
  23. A tőkejövedelmek adózása. ado.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  24. Jön az adóbevallás: ezekre figyelj, ha befektettél. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. május 18.)
  25. Milliárdokat nyerhet a kormány a lakáskiadáson, pedig csökkentette az adót. g7.hu. (Hozzáférés: 2018. január 6.)
  26. Kiderítettük, melyik bank mekkora bankadót fizet. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  27. Újabb illetékek szűnnek meg. ado.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  28. figyelem, új adót kapunk a nyakunkba. hvg.hu. (Hozzáférés: 2016. június 7.)
  29. Fizetünk ingatlanadót, de nem is tudjuk. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. március 18.)