Magyar Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Elek
Magyar Elek (balra) és Gundel Károly 1933-ban
Magyar Elek (balra) és Gundel Károly 1933-ban
Született 1875. augusztus 14.
Budapest
Elhunyt 1947. május 16. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Magyar Bálint
Foglalkozása újságíró, gasztronómiai szakíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Elek témájú médiaállományokat.

Magyar Elek, Magyar Elek János alias Ínyesmester (Budapest, 1875. augusztus 14. – Budapest, 1947. május 16.) újságíró, gasztronómiai szakíró.

Élete[szerkesztés]

Polgári származású családban született. Apja, Magyar Elek (1838-1894), magyar királyi posta és táviró főtiszt,[1] anyja, Klaisz Anna volt. A piarista főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. 1901-től a Magyarország című lap munkatársa, majd 1917-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat. A Pesti Naplóban inkognitóban, Inyesmester álnéven évekig vezette Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. Az ínyesmester szakácskönyve című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "az Inyesmester könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv" az irodalomhoz sorolta, "noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza." 1945 után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Első nejét, Kürthy Bertát (1884–1915),[2] akinek szülei fajkürti és koltai Kürthy Emil (1848–1920) földbirtokos, író és szemerei Szemere Gizella (1857–1914), Szemere Bertalan leánya voltak, 1908. november 11-én vette el. Magyar Elek és Kürthy Bertha házasságából született:

Második felesége, Visy Mária (1883–1939),[4] Visy Imre és Gálos Anna lánya, akivel 1917. július 4-én Budapesten kötött házasságot.[5]

Művei[szerkesztés]

Magyar Elek a bécsi derbin 1903-ban
  • Pesti históriák; Athenaeum, Bp., 1920
  • Az ínyesmester szakácskönyve. 2200 recept; Athenaeum, Bp., 1932[6]
  • Az ínyesmester szakácskönyve. 2500 recept; Athenaeum, Bp., 1933
  • Az Inyesmester ezer új receptje; Athenaeum, Bp., 1935[7]
  • Az ínyesmester szakácskönyve; új, lényegesen bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1939
  • Az ínyesmester szakácskönyve; új, átdolg. kiad.; Athenaeum, Bp., 1950
  • Az ínyesmester nagy szakácskönyve; Műszaki, Bp., 1955
  • Az Inyesmester éléskamrája. Befőzés, házi konzerválás; sajtó alá rend. Magyar Pál, Siklós Olga; Mezőgazdasági, Bp., 1974 (Kertünk, házunk, otthonunk)
  • Az ínyesmester nagy szakácskönyve. A mindennapok és az ünnepek magyar konyhája; átdolg., szerk., kieg., sajtó alá rend. Magyar Pál és Siklós Olga; Gondolat, Bp., 1991
  • Az ínyesmester ünnepi és köznapi ételsorai; összeáll. Kígyós Erzsébet; Akkord, Bp., 2000

„Nagy kiadóink ritkán bocsátanak piacra oly igaz és irodalmi művet, mint ez a szakácskönyv.”

– Babits Mihály

Emlékezete[szerkesztés]

  • Alakja említés szintjén felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében; ugyancsak említést nyer a könyvben Magyar Elek legismertebb szakácskönyve és az egyik korabeli újságnál vezetett receptrovata is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ familysearch.org idősebb Magyar Elek gyászjelentése
  2. ↑ familysearch.org Magyar Elekné Kürthy Bertha gyászjelentése
  3. ↑ Magyar Bálint: A mi történetünk, Csepeli György honlapja, PDF
  4. ↑ familysearch.org Magyar Elekné Visy Mária gyászjelentése
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 408/1917. folyószáma alatt
  6. ↑ 2200 recept. Budapest, 1932. Atheneum. 510 p.
    Ua. 2500 recept alcímmel [1937.] 511 p.
    Ua. Új, lényegesen bővített kiadás [1939.] 592 p.
    Ua. új lenyomat [1941.]
    Új, bővített kiadás. Budapest, [1946.], Athenaeum. 592 p. – 24 cm
    Ugyanaz [1948.], 596 p.
    Új, átdolgozott kiadás: [1950.], 328 p. – 20 cm Népszerű kiadás a szerző nevének feltüntetésével.
    Új, lényegesen bővített kiadás [1952.], 592 p. Buenos Aires, Délamerikai Magyarság Kiadó
    Másik kiadás: 1953. Művelt Nép. 291 p. – 24 cm
    Másik kiadás: 1955. Műszaki Kiadó. 524 p. (Szerkesztő: Szántó Endre)
    Megjelent még 1957-1960 között cseh nyelven 5 kiadásban, 1956-1960 között német nyelven 8 kiadásban, 1955-1957 között orosz nyelven 4 kiadásban.
  7. ↑ Főbb fejezetek: Előételek – Takarékos konyha – Ötórai tea, uzsonna-vacsora, hideg konyha. Budapest, 1935. Atheneum. 255 p.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Elek&oldid=19820866”