Magyar Elek
| Magyar Elek | |
 | |
| Született |
1875. augusztus 14. Budapest |
| Elhunyt |
1947. május 22. (71 évesen) Budapest |
| Álneve | Ínyesmester |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Magyar Bálint |
| Foglalkozása | újságíró, gasztronómiai szakíró |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Elek témájú médiaállományokat. | |
Magyar Elek, Magyar Elek János alias Ínyesmester (Budapest, 1875. augusztus 14. – Budapest, 1947. május 22.)[2] újságíró, gasztronómiai szakíró.
Élete[szerkesztés]
Polgári származású családban született. Apja, Magyar Elek (1838-1894), magyar királyi posta és táviró főtiszt,[3] anyja, Klaisz Anna volt. A gimnázium nyolc osztályát 1884-től a pesti piarista gimnáziumban végezte. 1892-ben érettségizett, majd jogot tanult az egyetemen.
Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. 1901-től a Magyarország című lap munkatársa, majd 1917-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat.
A Pesti Naplóban inkognitóban, Inyesmester álnéven évekig vezette Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. Az ínyesmester szakácskönyve című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "az Inyesmester könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv" az irodalomhoz sorolta, "noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza." 1945 után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá. Halálát szívizomelfajulás okozta.
Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]
Első nejét, Kürthy Bertát (1884–1915),[4] akinek szülei fajkürti és koltai Kürthy Emil (1848–1920) földbirtokos, író és szemerei Szemere Gizella (1857–1914), Szemere Bertalan leánya voltak, 1908. november 11-én vette el. Magyar Elek és Kürthy Bertha házasságából született:
- Magyar Bálint (1910–1992) színháztörténész. Gyermekei Magyar Bálint, politikus, miniszter és Magyar Fruzsina dramaturg.[5]
Második felesége, Visy Mária "Masa" (1883–1939),[6] Visy Imre és Gálos Anna lánya, akivel 1917. július 4-én Budapesten kötött házasságot.[7]
Művei[szerkesztés]
- Pesti históriák; Athenaeum, Bp., 1920
- Az ínyesmester szakácskönyve. 2200 recept; Athenaeum, Bp., 1932[8]
- Az ínyesmester szakácskönyve. 2500 recept; Athenaeum, Bp., 1933
- Az Inyesmester ezer új receptje; Athenaeum, Bp., 1935[9]
- Az ínyesmester szakácskönyve; új, lényegesen bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1939
- Az ínyesmester szakácskönyve; új, átdolg. kiad.; Athenaeum, Bp., 1950
- Az ínyesmester nagy szakácskönyve; Műszaki, Bp., 1955
- Az Inyesmester éléskamrája. Befőzés, házi konzerválás; sajtó alá rend. Magyar Pál, Siklós Olga; Mezőgazdasági, Bp., 1974 (Kertünk, házunk, otthonunk)
- Az ínyesmester nagy szakácskönyve. A mindennapok és az ünnepek magyar konyhája; átdolg., szerk., kieg., sajtó alá rend. Magyar Pál és Siklós Olga; Gondolat, Bp., 1991
- Az ínyesmester ünnepi és köznapi ételsorai; összeáll. Kígyós Erzsébet; Akkord, Bp., 2000
„Nagy kiadóink ritkán bocsátanak piacra oly igaz és irodalmi művet, mint ez a szakácskönyv.”
Emlékezete[szerkesztés]
- Alakja említés szintjén felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében; ugyancsak említést nyer a könyvben Magyar Elek legismertebb szakácskönyve és az egyik korabeli újságnál vezetett receptrovata is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM80254, Magyar Elek, 2018. szeptember 13.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1008/1947. folyószáma alatt.
- ↑ familysearch.org idősebb Magyar Elek gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Magyar Elekné Kürthy Bertha gyászjelentése
- ↑ Magyar Bálint: A mi történetünk, Csepeli György honlapja, PDF
- ↑ familysearch.org Magyar Elekné Visy Mária gyászjelentése
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 408/1917. folyószáma alatt
- ↑ 2200 recept. Budapest, 1932. Atheneum. 510 p.
- Ua. 2500 recept alcímmel [1937.] 511 p.
- Ua. Új, lényegesen bővített kiadás [1939.] 592 p.
- Ua. új lenyomat [1941.]
- Új, bővített kiadás. Budapest, [1946.], Athenaeum. 592 p. – 24 cm
- Ugyanaz [1948.], 596 p.
- Új, átdolgozott kiadás: [1950.], 328 p. – 20 cm Népszerű kiadás a szerző nevének feltüntetésével.
- Új, lényegesen bővített kiadás [1952.], 592 p. Buenos Aires, Délamerikai Magyarság Kiadó
- Másik kiadás: 1953. Művelt Nép. 291 p. – 24 cm
- Másik kiadás: 1955. Műszaki Kiadó. 524 p. (Szerkesztő: Szántó Endre)
- Megjelent még 1957-1960 között cseh nyelven 5 kiadásban, 1956-1960 között német nyelven 8 kiadásban, 1955-1957 között orosz nyelven 4 kiadásban.
- ↑ Főbb fejezetek: Előételek – Takarékos konyha – Ötórai tea, uzsonna-vacsora, hideg konyha. Budapest, 1935. Atheneum. 255 p.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Tasnádi Gábor: :Toll és Ínyesmesterség - Szakácskönyv "az irodalmi örömök régiójában" és a cenzúra árnyékában
- Babits Mihály: Könyvről könyvre - kritika az Ínyesmester szakácskönyvéről Nyugat 1933. 4. szám
További információk[szerkesztés]
- Magyar Elek: Fejezetek a vurstli multjából (Pesti Históriák, Bp., 1920)
- Borjúbécsi (Magyar Elek módra)
- Az ínyesmester: A borjúpörkölt, Dunaparti Matróz Kocsma, IV. évfolyam 1, szám
|