Magyar Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Elek
Magyar Elek fortepan 55238.jpg
Született 1875. augusztus 14.
Budapest
Elhunyt 1947. május 22. (71 évesen)
Budapest
Álneve Ínyesmester
Állampolgársága magyar
Gyermekei Magyar Bálint
Foglalkozása újságíró, gasztronómiai szakíró
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Elek témájú médiaállományokat.

Magyar Elek, Magyar Elek János alias Ínyesmester (Budapest, 1875. augusztus 14. – Budapest, 1947. május 22.)[2] újságíró, gasztronómiai szakíró.

Élete[szerkesztés]

Polgári származású családban született. Apja, Magyar Elek (1838-1894), magyar királyi posta és táviró főtiszt,[3] anyja, Klaisz Anna volt. A gimnázium nyolc osztályát 1884-től a pesti piarista gimnáziumban végezte. 1892-ben érettségizett, majd jogot tanult az egyetemen.

Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. 1901-től a Magyarország című lap munkatársa, majd 1917-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat.

A Pesti Naplóban inkognitóban, Inyesmester álnéven évekig vezette Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. Az ínyesmester szakácskönyve című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "az Inyesmester könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv" az irodalomhoz sorolta, "noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza." 1945 után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá. Halálát szívizomelfajulás okozta.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Első nejét, Kürthy Bertát (1884–1915),[4] akinek szülei fajkürti és koltai Kürthy Emil (1848–1920) földbirtokos, író és szemerei Szemere Gizella (1857–1914), Szemere Bertalan leánya voltak, 1908. november 11-én vette el. Magyar Elek és Kürthy Bertha házasságából született:

Második felesége, Visy Mária "Masa" (1883–1939),[6] Visy Imre és Gálos Anna lánya, akivel 1917. július 4-én Budapesten kötött házasságot.[7]

Művei[szerkesztés]

Magyar Elek a bécsi derbin 1903-ban
  • Pesti históriák; Athenaeum, Bp., 1920
  • Az ínyesmester szakácskönyve. 2200 recept; Athenaeum, Bp., 1932[8]
  • Az ínyesmester szakácskönyve. 2500 recept; Athenaeum, Bp., 1933
  • Az Inyesmester ezer új receptje; Athenaeum, Bp., 1935[9]
  • Az ínyesmester szakácskönyve; új, lényegesen bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1939
  • Az ínyesmester szakácskönyve; új, átdolg. kiad.; Athenaeum, Bp., 1950
  • Az ínyesmester nagy szakácskönyve; Műszaki, Bp., 1955
  • Az Inyesmester éléskamrája. Befőzés, házi konzerválás; sajtó alá rend. Magyar Pál, Siklós Olga; Mezőgazdasági, Bp., 1974 (Kertünk, házunk, otthonunk)
  • Az ínyesmester nagy szakácskönyve. A mindennapok és az ünnepek magyar konyhája; átdolg., szerk., kieg., sajtó alá rend. Magyar Pál és Siklós Olga; Gondolat, Bp., 1991
  • Az ínyesmester ünnepi és köznapi ételsorai; összeáll. Kígyós Erzsébet; Akkord, Bp., 2000

„Nagy kiadóink ritkán bocsátanak piacra oly igaz és irodalmi művet, mint ez a szakácskönyv.”

– Babits Mihály

Emlékezete[szerkesztés]

  • Alakja említés szintjén felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében; ugyancsak említést nyer a könyvben Magyar Elek legismertebb szakácskönyve és az egyik korabeli újságnál vezetett receptrovata is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM80254, Magyar Elek, 2018. szeptember 13.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1008/1947. folyószáma alatt.
  3. ↑ familysearch.org idősebb Magyar Elek gyászjelentése
  4. ↑ familysearch.org Magyar Elekné Kürthy Bertha gyászjelentése
  5. ↑ Magyar Bálint: A mi történetünk, Csepeli György honlapja, PDF
  6. ↑ familysearch.org Magyar Elekné Visy Mária gyászjelentése
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 408/1917. folyószáma alatt
  8. ↑ 2200 recept. Budapest, 1932. Atheneum. 510 p.
    Ua. 2500 recept alcímmel [1937.] 511 p.
    Ua. Új, lényegesen bővített kiadás [1939.] 592 p.
    Ua. új lenyomat [1941.]
    Új, bővített kiadás. Budapest, [1946.], Athenaeum. 592 p. – 24 cm
    Ugyanaz [1948.], 596 p.
    Új, átdolgozott kiadás: [1950.], 328 p. – 20 cm Népszerű kiadás a szerző nevének feltüntetésével.
    Új, lényegesen bővített kiadás [1952.], 592 p. Buenos Aires, Délamerikai Magyarság Kiadó
    Másik kiadás: 1953. Művelt Nép. 291 p. – 24 cm
    Másik kiadás: 1955. Műszaki Kiadó. 524 p. (Szerkesztő: Szántó Endre)
    Megjelent még 1957-1960 között cseh nyelven 5 kiadásban, 1956-1960 között német nyelven 8 kiadásban, 1955-1957 között orosz nyelven 4 kiadásban.
  9. ↑ Főbb fejezetek: Előételek – Takarékos konyha – Ötórai tea, uzsonna-vacsora, hideg konyha. Budapest, 1935. Atheneum. 255 p.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Elek&oldid=20635786”