Madagaszkári falakóboa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Madagaszkári falakóboa
Az állat közelről
Az állat közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Óriáskígyófélék (Boidae)
Alcsalád: Sanziniinae
Nem: Sanzinia
J. E. Gray, 1849
Faj: S. madagascariensis
Tudományos név
Sanzinia madagascariensis
(A.M.C. Duméril & Bibron, 1844)
Szinonimák
  • Xiphosoma madagascariense A.M.C. Duméril & Bibron, 1844
  • Sanzinia madagascariensis Gray, 1849
  • Corallus madagascariensis Boulenger, 1893
  • Boa mandrita Kluge, 1991[1]
  • Sanzinia madagascariensis Glaw & Vences, 1994
  • Boa mandrita McDiarmid, Campbell & Touré, 1999
  • Sanzinia madagascariensis Andreone et al., 2000
  • Sanzinia madagascariensis Vences et al., 2001[2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Madagaszkári falakóboa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Madagaszkári falakóboa témájú médiaállományokat és Madagaszkári falakóboa témájú kategóriát.

A madagaszkári falakóboa (Sanzinia madagascariensis, korábban Boa manditra) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül az óriáskígyófélék (Boidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A madagaszkári falakóboa Madagaszkár egyik endemikus kígyófaja.[3][4]

Megjelenése[szerkesztés]

Általában 122-152 centiméter hosszú, azonban 213 centiméteresre is megnőhet. A nőstény nagyobb a hímnél. A hőérzékelő szervei a száj körüli pikkelyek között vannak. Két színváltozata van. Az egyik zöld vagy szürkés-zöld, és a faj elterjedésének a keleti részén él, míg a másik sárga, narancssárga vagy barna, és a másiktól nyugatabbra lelhető fel. A zöld színű példányok egyharmaddal kisebbek, mint a sárga színű madagaszkári falakóboák.

Életmódja[szerkesztés]

A mocsarak, folyók, patakok melletti erdőket és bozótosokat választja élőhelyül. Főleg a fákon, de a talajon is vadászik. Éjszaka tevékeny. Tápláléka madarak, denevérek és egyéb kisemlősök.

Szaporodása[szerkesztés]

Álelevenszülő állat, mivel a kis kígyók az anyjuk testében kelnek ki a tojásból. Körülbelül 12 darab, 38 centiméteres, rikító vörös színű kis madagaszkári falakóboa jön a világra. A „vemhesség” alatt a nőstények sötétebb színt öltenek, hogy segítsék a testük gyorsabb felmelegedését.

Védelmi intézkedések[szerkesztés]

A madagaszkári falakóboa felkerült a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listájára, tehát nem szabad kereskedni vele, csak kutatási célokból lehet befogni.[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, Volume 1. Washington, District of Columbia: Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
  2. Sablon:NRDB genus
  3. Vences, M., Glaw, F., Kosuch, J., Boehme, W., Veith, M. (2001) Phylogeny of South American and Malagasy boine snakes: Molecular evidence for the validity of Sanzinia and Acrantophis and biogeographic implications. Copeia 2001, 1151-1154
  4. Noonan, B.O., Chippindale, P.T. (2006) Dispersal and vicariance: the complex history of boid snakes. Molecular Phylogenetics and Evolution, 40, 347-358.
  5. Sanzinia madagascariensis at CITES and United Nations Environment Programme / World Conservation Monitoring Centre. Accessed 10 July 2008.

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kluge AG. 1991. Boine Snake Phylogeny and Research Cycles. Misc. Pub. Museum of Zoology, Univ. of Michigan No. 178. 58 pp. PDF at University of Michigan Library. Accessed 11 July 2008.
  • Vences M, Glaw F, Kosuch J, Böhme W, Veith M. 2001. Phylogeny of South American and Malagasy Boine Snakes: Molecular Evidence for the Validity of Sanzinia and Acrantophis and Biogeographic Implications. Copeia No 4. p. 1151-1154. PDF at Miguel Vences. Accessed 29 August 2008.
  • Vences M, Glaw F. 2003. Phylogeography, systematics and conservation status of boid snakes from Madagascar (Sanzinia and Acrantophis). Salamandra, Reinbach, 39(3/4): p. 181-206. PDF at Miguel Vences. Accessed 29 August 2008.
  • Duméril, A.M.C. & Bibron, G. 1844. Erpétologie Générale on Histoire Naturelle Complète des Reptiles. Tome Sixième (In French). Librairie Encyclopédique de Roret: Paris. XII + 610 pp. BHL Reference page.