MPlayer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MPlayer
MPlayer.svg
Linux alatt futó MPlayer
Linux alatt futó MPlayer

Fejlesztő MPlayer team
Első kiadás 2000
Legfrissebb stabil kiadás 1.2.1 (2016. január 24.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Programozási nyelv C
Operációs rendszer
Elérhető angol, magyar, lengyel, orosz, spanyol
Kategória Médialejátszó
Licenc GPL
A MPlayer weboldala

Az MPlayer egy multimédia-lejátszó program, amit a magyar Gereöffy Árpád kezdett el fejleszteni. Később több fejlesztő is csatlakozott a projekthez. Gereöffy nem talált magának semmilyen kielégítő médialejátszó alkalmazást Linuxra, ezért 2000-ben elkezdte fejleszteni a projektet.

Az első verzió mpg12play v0.1 néven látott napvilágot, fél óra alatt készült, a libmpeg3 felhasználásával.[1] Az mpg12play v0.95pre5 után a programkódot összeolvasztották egy AVI lejátszóval, ami Win32 DLL-eket használt. Így jött létre az MPlayer v0.3 2000 novemberében.[2] Eleinte a legtöbb fejlesztő magyar volt, de jelenleg a világ minden tájáról fejlesztik programozók. Beregszászi Alex vitte tovább a projektet 2003-ban, amikor is Gereöffy Árpád abbahagyta az MPlayer fejlesztését, és elkezdte fejleszteni az MPlayer G2-t, mely program az MPlayer második generációja lett volna. Az MPlayer G2 jelenleg nem rendelkezik kiadott verzióval.

Az MPlayer ma már több operációs rendszert is támogat a Linuxon kivül is: Mac OS X, Microsoft Windows, de a forráskódból lefordítható Sun Solarisra és különféle BSD változatokra is.

Az MPlayer teljes neve eredetileg "MPlayer – The Movie Player for Linux" volt. Ezt később a fejlesztők lerövidítették "MPlayer – The Movie Player"-re, mikor az alkalmazást kiadták más operációs rendszerekre, így például Windowsra is.

Az MPlayer ingyenesen használható szabad szoftver, a GNU General Public License alatt terjeszthető.

Az MPlayer-csapat másik programja a MEncoder, amely többféle formátumú bemeneti médiát (hangot, képet) képes átalakítani sokféle kimeneti formátumra. Lehetséges hozzáadni hang- vagy feliratsávokat, rengeteg hang- és képszűrő áll rendelkezésre.

Az MPlayer parancssoros alkalmazás. Többféle grafikus felhasználói felület érhető el hozzá a különböző platformokra, operációs rendszerekre. Unix, Linux, Mac OS X alapú rendszerekre, illetve Windows alá a hivatalos grafikus frontend a GMPlayer. Más grafikus felületek is elérhetőek a legtöbb platformra. Így például SMPlayer (Linux és Windows), NMC player (Windows), és MPU (Windows).

Az MPlayer támogat sokféle médiaformátumot, ezen felül képes a médiafolyamokat, internetrádió, -tévé adását fájlba menteni.

Támogatott formátumok, codec-ek[3][szerkesztés]

Microsoft Windows alatt parancssorban futó MPlayer.

Támogatott bemeneti formátumok[szerkesztés]

  • (S)VCD (Super Video CD)
  • CDRwin's .bin képfájl
  • DVD, beleértve a kódolt DVD-t
  • MPEG-1/2 (ES/PS/PES/VOB)
  • AVI fájl formátum
  • ASF/WMV/WMA formátum
  • QT/MOV/MP4 formátum
  • RealAudio/RealVideo formátum
  • Ogg/OGM formátum
  • Matroska formátum
  • NUT formátum
  • NSV (Nullsoft Streaming Video)
  • VIVO formátum
  • FLI formátum
  • NuppelVideo formátum
  • yuv4mpeg formátum
  • FILM (.cpk) formátum
  • RoQ formátum
  • PVA formátum
  • HTTP/FTP, RTP/RTSP, MMS/MMST, MPST, SDP streamelés
  • TV digitalizálás

Támogatott codec-ek[szerkesztés]

legfontosabb video codek-ek[szerkesztés]

  • MPEG-1 (VCD) és MPEG-2 (SVCD/DVD/DVB) video
  • MPEG-4 ASP variánsok: DivX, OpenDivX (DivX4),DivX 5 (Pro), Xvid
  • MPEG-4 AVC (H.264), HEVC (H.265)
  • Windows Media Video 7/8 (WMV1/2)
  • Windows Media Video 9 (WMV3) (x86-os DLL-ekkel)
  • RealVideo 1.0, 2.0 (G2)
  • RealVideo 3.0 (RP8), 4.0 (RP9) (Real függvénykönyvtárakkal)
  • Sorenson v1/v3 (SVQ1/SVQ3), Cinepak, RPZA és más QuickTime codec-ek
  • DV video
  • 3ivx
  • Intel Indeo3 (3.1, 3.2)
  • Intel Indeo 4.1 és 5.0 (x86 DLL-ekkel, vagy XAnim codec-ekkel)
  • VIVO 1.0, 2.0, I263 és más H.263(+) variánsok (x86-os DLL-ekkel)
  • MJPEG, AVID, VCR2, ASV2 és más hardveres formátumok
  • FLI/FLC
  • HuffYUV
  • régi RLE-szerű formátumok

legfontosabb audio codec-ek[szerkesztés]

  • MPEG layer 1, 2, 3 (MP3) audio
  • AC3/A52, E-AC3, DTS (Dolby Digital) audio (szoftveres, vagy SP/DIF)
  • AAC (MPEG-4 audio)
  • WMA (DivX Audio) v1, v2
  • WMA 9 (WMAv3), Voxware audio, ACELP.net etc (x86-os DLL-ekkel)
  • RealAudio: COOK, SIPRO, ATRAC3 (Real függvénykönyvtárakkal)
  • RealAudio: DNET és régebbi codec-ek
  • QuickTime: Qclp, Q-Design QDMC/QDM2, MACE 3/6 (QT függvénykönyvtárakkal), ALAC
  • Ogg Vorbis audio
  • VIVO audio (g723, Vivo Siren) (x86-os DLL-ekkel)
  • alaw/ulaw, (ms)gsm, pcm, *adpcm hasonló régi formátumok

Támogatott kimeneti formátumok[szerkesztés]

általános video kimenetek[szerkesztés]

  • x11: X11 SHM-mel
  • xv: X11 hardveres Xvideo kiterjesztéssel
  • xvmc: Xvideo Motion Compensation
  • vidix: VIDeo Interface for *niX
  • xvidix: VIDIX ablakban
  • cvidix: VIDIX konzolon
  • winvidix: VIDIX Windows alatt
  • dga: X11 DGA (v1.0, v2.0)
  • gl: OpenGL
  • gl2: OpenGL 2.0
  • fbdev: framebuffer
  • svga: SVGAlib
  • sdl: SDL
  • ggi: GGI
  • aalib: ASCII
  • caca: színes ASCII
  • vesa: VESA BIOS
  • directfb: DirectFB
  • direct3d: Windows Direct3D 9
  • directx: Windows DirectX
  • quartz: Mac OS X

video kártyák támogatása[szerkesztés]

  • mga: Matrox G200/G400/G450/G550
  • xmga: Matrox G200/G400/G450/G550
  • syncfb: Matrox G400
  • 3dfx: Voodoo 3/Banshee
  • tdfxfb: Voodoo 3/Banshee
  • mpegpes: Siemens DVB
  • dxr2: DXR2
  • dxr3: DXR3/Hollywood+
  • zr: Zoran360[56]7
  • vdpau: NVidia

egyéb video kimenetek[szerkesztés]

  • png: PNG
  • jpeg: JPEG
  • gif89a: animált GIF
  • tga: Targa
  • yuv4mpeg: yuv4mpeg
  • pgm: PGM
  • md5: MD5sum
  • null: null
  • bl: Blinkenlights

audio kimenetek[szerkesztés]

  • OSS (Open Sound System)
  • SDL (Simple Directmedia Layer)
  • ALSA (Advanced Linux Sound Architecture) 0.5/0.9/1.0
  • SUN audio
  • SGI audio
  • Mac OS X audio
  • Windows audio
  • NAS (Network Audio System)
  • ESD (ESound Daemon)
  • ARTS (KDE Sound System)
  • JACK (Jack Audio Connection Kit)

Legalitás[szerkesztés]

A legtöbb video-, és hangformátumot a libavcodec függvénykönyvtár segítségével támogatja, ami az FFmpeg project része. x86 alapú platformokon Windows DLL-eket is tud használni közvetlenül, egy DLL betöltő segítségével, ami az avifile nevű program része (eredetileg a WINE projektből átemelve).

Régebben az MPlayer OpenDivX-et is használt, de annak a licence GPL-el nem fér össze, ezért azt kivették belőle, így téve az MPlayert teljesen ingyenesen használható, és nyílt forrású programmá.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. LIBMPEG3 (angolul)
  2. A szoftver története (angolul)
  3. MPlayer - The Movie Player (angol nyelven). www2.mplayerhq.hu. (Hozzáférés: 2018. január 27.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MPlayer témájú médiaállományokat.