Művészjáradék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A művészjáradékot a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelet kifejezéseképpen[1] a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) javaslatára alapította az Országgyűlés.

Története[szerkesztés]

A művészek jelentős része a szocializmusban nem volt bejelentve, majd a rendszerváltozás után vállalkozóként, kényszervállalkozóként jellemzően alacsony jövedelmet jelentettek be.[2] Az ezredforduló után sorra derült ki, milyen alacsony nyugdíjra jogosultak.[3][4] Körülményeik rendezése érdekében az MMA javaslatát elfogadva a kormány részéről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott törvénymódosítással jött létre a művészjáradék 2017 decemberében. Összege az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a.[5] A meghatározott művészeti szakmai elismeréssel bíró művészek az MMA-nak nyújthatják be kérelmüket.

Kőszeg Ferenc és Radnóti Sándor kifogásolták, hogy miért nem automatikusan kapják a jogosultak, ugyanakkor méltányosnak nevezték magát a művészjáradékot.[6] Az MMA főtitkára, Kucsera Tamás Gergely jelzése zárta le a művészjáradék kapcsán felmerülő vitát, mivel ismertette, hogy az államnak nincs közhiteles nyilvántartása a díjakról, ezért elkerülhetetlen, hogy a jogosultak kérelmezzék azt. Az ötlet részleteinek kidolgozójaként[7] egyúttal jelezte: azért az MMA-hoz került a művészjáradék ügyeinek intézése, mivel a köztestület már évekkel korábban felvetette a juttatás ötletét,[8] s most is az MMA lobbizta azt ki.[2]

A jogosultak köre[szerkesztés]

A járadékra olyan személyek jogosultak, akik elmúltak 65 évesek, és részesültek a következő elismerések valamelyikében:[9]

  1. Kossuth-díjban, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyarország Babérkoszorúja és a Népművészet Mestere díjak valamelyikében,
  2. a Népművészet Ifjú Mestere és a Táncsics Mihály-díj kivételével a kultúráért felelős miniszter által jogszabályban alapított díjként, a feladatkörében adományozható
    • művészeti díjban,
    • művészet-igazgatási területen végzett vagy művészetelméleti tevékenységre tekintettel adományozott művészet- és közművelődés-igazgatási, művészetelméleti és közművelődés-elméleti díjban,
  3. Ybl Miklós-díjban, Pro Architectura díjban, Mőcsényi Mihály-díjban, vagy
  4. az MMA közgyűlése által adományozott, a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja, és a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérme díjak valamelyikében részesültek.

A fenti 2. pont szerinti, a kultúráért felelős miniszter feladatkörében adományozható, a művészjáradék megállapítása szempontjából releváns elismerések köre – az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 26/2016. (IX. 8.) EMMI rendelet alapján – a következő:

Jegyzetek[szerkesztés]