Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Münster (Westfalen) szócikkből átirányítva)
Münster
Münster címere
Münster címere
Münster zászlaja
Münster zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
KerületMünster
JárásMünster Government Region (1815–)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve793
PolgármesterMarkus Lewe (CDU)
Irányítószám48143–48167
Körzethívószám0251
RendszámMS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség320 946 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség904 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület302,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 57′ 45″, k. h. 7° 37′ 32″Koordináták: é. sz. 51° 57′ 45″, k. h. 7° 37′ 32″
Münster (Észak-Rajna–Vesztfália)
Münster
Münster
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Münster weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Münster témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Münster (régi magyar neve: Monostor)[forrás?] egyetemváros Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, a Münsteri egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése[szerkesztés]

A Dortmund-Ems-csatorna partján, Osnabrücktől délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudger fríz misszionárius monasteriumot (monostort) alapított az Aa folyó gázlójánál. (Ebből a monasteriu szóból származik a város mai neve.

A 12. században a település városjogot kapott, majd a Hanza-szövetségnek is tagja lett. A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is.

Az Aa folyó Münsterben

1534-ben a fanatikus anabaptisták felállították "Sion királyságát", bevezették a vagyonközösséget és a többnejűséget, a másképp gondolkozókat pedig elhallgattatták. Az anabaptista királyságot 1535-ben verték le.

Münster a 18. században főváros és egyben székváros is lett. Ebben az időben tömegesen épültek a városban a kastélyok és a kúriák a város nemessége számára.

A kastély

Egyetemét 1773-ban Franz von Fürstenberg miniszter alapította.

1648. október 24-én a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békét, melynek egyik szerződését is itt tárgyalták és írták alá (a császár és a katonai hatalmak, Franciaország és Spanyolország meghatalmazottai), míg a másikat – az azóta Niedersachsen tartományhoz tartozó – Osnabrückben, ahol a császár meghatalmazottjával a protestáns államok folytatták tárgyalásaikat. A vesztfáliai béke konzerválta Németország szétdaraboltságát, megsemmisítette a császári hatalmat, és új elrendeződést jelentett az európai hatalmak közt: Németország jelentős területei kerültek Svédországhoz és Franciaországhoz, utóbbihoz pl. Elzász. A békeszerződés elismerte Hollandia és Svájc függetlenségét. A francia forradalom után Münster Poroszország része lett, majd 1816-ban Porosz-Vesztfália fővárosa is.

Münster, városkép

Münster ma Vesztfália kulturális és művelődési központja. Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is.

Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét eredeti formájában és szépségében építették újjá.

A város műemlékeinek nagy része az egykori erődítési gyűrűn belül található.

Nevezetességek[szerkesztés]

Münster 1854-ben
  • Szent Pál-székesegyház (Dom St. Paul)
  • Servatius-templom (Servatii-kirche)
  • Dominikánus-templom (Dominikanerkirche)
  • Lambert-templom (Lambertkirche)
  • Márton-templom (Martinikirche)
  • Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza
  • Patríciusházak - reneszánsz oromzattal
  • Városháza (Rathaus) - 14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke-termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15-én a vesztfáliai béke egyik szerződését.

Politika[szerkesztés]

Mandátumok
a münsteri városi tanácsban (Stadtrat) 2014
         
72 képviselő az alábbiak szerint:

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A1-es, és az A43-as autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Münster szülöttei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Münster panorámaképe
Münster panorámaképe

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)